Századok – 2015
2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála
TETTES VAGY ÁLDOZAT? HUNYADI LÁSZLÓ HALÁLA 385 elhitették a királlyal, hogy Ciliéi megölése előre kitervelt merénylet volt, és Hunyadi László a király trónjára tört. A király Fraknóinál is csupán követi az eseményeket: „mindent elhitt, és mindenre ráállott”. Az összeesküvés résztvevői ugyanazok, mint Teleki Józsefnél, ami nem is meglepő, hiszen mindkét történész ugyanannak az 1457. március 21-i királyi oklevélnek a neveit sorolja föl.8 Érdekes módon sem Teleki, sem Fraknói nem akadt fenn azon, mit keres a „Hunyadiak ellenségei” között például a bécsi polgár Konrad Hölzler, V László osztrák hubmeister-e,9 vagy egy másik osztrák, Wolfgang von Ruckendorf kamarás,10 akiknek semmi okuk nem lehetett engesztelhetetlenül gyűlölni a néhai kormányzót és családját, és pusztán ezért nevüket adni Hunyadi László kivégzéséhez. De nem akadtak fenn Újlaki Miklós személyén sem, aki pedig még néhány hónappal korábban is Hunyadi János szövetségese volt, és korábbi pályafutása alapján bajosan lehetne bármilyen párthoz sorolni. Teleki és Fraknói gondolatmenetét foglalta össze röviden Hóman Bálint is, akit érdemes szó szerint idézni: „Ha része is volt az események előidézésében (ti. V Lászlónak), kétségtelen, hogy mindezek értelmi szerzői Garai László és barátai voltak. A király csak eszköz volt kezükben s Hunyadi László kivégzésével voltaképp a régi Garai-Cillei liga és a Hunyadiak vezetése alatt álló nemzeti párt küzdelmének utolsó fázisa jutott befejezéshez”.11 Elődeivel ellentétben Hóman klasszikus, máig széles körben használt nevén nevezte a Hunyadiak eltüntetésén munkálkodó csoportot, amelyik, tekintve, hogy a Hunyadi-párt volt a „nemzeti”, csak idegen érdekeket szolgálhatott. A „Garai-Cillei liga” a Zsigmond elleni lázadások leverése óta uralta a magyar politikát, és bár az 1430-as években „bomladozóban volt”, Albert halála után új formában éledt újjá az ifjabb generáció, Ciliéi Ulrik és Garai László vezetése alatt. Velük, „az idegenekkel erősen szaturált ’udvari’ arisztokráciával” szemben formálódott a „katona-főurak ’nemzeti’ főnemessége”, mások mellett a „színmagyar” Tallóci fivérek és persze Hunyadi János vezetése alatt.12 Hogy pontosan kik voltak 8 Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526) (A magyar nemzet története. Negyedik kötet). Bp. 1896. 162. 9 Rá 1. Wien. Geschichte einer Stadt. Von den Anfängen bis zur Ersten Türkenbelagerung. Böhlau/Wien 2001. Hrsg. Peter Csendes/Ferdinand Oppl. 156. (A vonatkozó rész Peter Csendes munkája). 10 Telekinél, mint láttuk „Pukander” (Hunyadiak kora i. m. 491.), Fraknóinál „Rukkendár” (Hunyadiak és a Jagellók kora i. m. 162.). Vö. J. F. Böhmer: Regesta Imperii XII. Albrecht II. 1438-1439. Bearb. von Günther Hödl. Wien 1975. No. 47. Regesten Kaiser Friedrichs III. (1440- 1493). Nach Archiven und Bibliotheken geordnet. H. 12: Die Urkunden und Briefe aus den Archiven und Bibliotheken des Österreichischen Staatsarchivs in Wien, Abt. Haus-, Hof- und Staatsarchiv: Allgemeine Urkundenreihe, Familienurkunden und Abschriftensammlungen (1440-1446), bearb. von Thomas Willich. Wien 1999. No. 99. (http://www.regesta-imperii.de/regesten/suche/result/nr/ 1442-05-09_l_0_13_12_0_99_99.html. Letöltés: 2015. jan. 07.) Wolfgang von Ruckendorf Ulrich von Eyczing párthíve, az V László kiszabadításáért szerveződő osztrák rendi mozgalom egyik állandó tagja. Személyére és rokonaira (akik között megtaláljuk a későbbi főúri Roggendorf család ősét) 1. Kari Gutkas: Der Mailberger Bund von 1451. Studien zum Verhältnis von Landesfürst und Ständen um die Mitte des 15. Jahrhunderts. In Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung 74. (1966) 62., 66., 72., 88., és különösen 366. és 45. jegyzet. 11 Hóman B. - Szekfű Gy.\ Magyar Történet i. m. 462. 12 Uo. 359., 413.
