Századok – 2015

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy János: A vármegyei követküldési gyakorlat jellegzetességei az 1751. évi országgyűlés példáján

952 NAGY JÁNOS szakban érezhető kormányzati szándék azonban a mindennapi gyakorlatban ekkor még alig tudott érvényesülni. A kormányszervek a valóságban kevésbé a megyegyűlések befolyásolására törekedtek, hanem inkább csak információszer­zésre. Az 1751-es diéta előkészítésekor, a királyi előterjesztések hatékonyabb megszerkesztése érdekében a Magyar Udvari Kancellária a királynőnek tett felterjesztésében javasolta, hogy mivel a Helytartótanácsnak több főispáni mél­tóságot viselő tagja is van — akik a követek kiküldésekor és a követutasítás összeállításakor a megyegyűlésen amúgy is jelen vannak — ezért kérni kell őket, hogy jó előre tudósítsák a kormányszerveket a megyék összeállított sérel­meiről.69 Az 1752. évi főispáni utasítás a főispánok vármegyei közigazgatáson belüli szerepkörét erősítette, és a megye kormányzati végrehajtó szervvé tételét célozta.70 Pálffy Miklós gróf főkancellárnak az 1750-es években politikai gya­korlatát tükröző emlékirata szerint a főispánoktól függ a megyékben a tisztsé­gek betöltése és az adóügyre is nagy befolyásuk van, de az uralkodó nyomást tud gyakorolni rájuk a főispáni utasítás, levelezés, az udvarba hívás kegye, illet­ve a nádor és a prímás révén.71 Nógrád megye 1751. évi követutasításában pa­naszolta, hogy a főispánok jogellenes módon nem választással, hanem kineve­zéssel töltetnek be egyes megyei tisztségeket (így jelölik ki a diétái követeket is), ahová általában saját bizalmasaikat ültetik.72 A megyék többségében azon­ban a főispáni hatalom ilyen téren inkább formális lehetett, s kevésbé tudott megfelelni a kormányzati igényeknek. A szakirodalom szerint például Somogy az abszentista (a megyéjüktől távol élő) főurak megyéje volt, ahol politikailag hamar megerősödött a jómódú középbirtokos nemesség.73 Somogyhoz hasonló adottságokkal rendelkezett Tolna megye, ahol az 1751. évi követutasítás a helyi köznemesség panaszát jelenítette meg, miszerint a vármegyei földbirtokok 2/3 része megyén kívüli nagybirtokosok (Esterházy herceg, földvári, szekszárdi, battai apátság) kezén van, akik jövedelmeiket a megyehatáron kívül költik el.74 69 A Kancellária itt egy Helytartótanács által elküldött véleményre reflektált: MNL OL A 37, Magyar Udvari Kancellária Levéltára. Conceptus referadarum. 1750. év. No. 168. „Circa repre­­sentatas per Consilium Regium Locumtenentem quaspiam materias in futura Regni Diaeta pertractandas”. Bécs, 1750. december 14. 70 Az utasítás szövegét kivonatosan ismerteti: Horváth Mihály. Magyarország történelme. Hetedik kötet. 2., bővített kiadás. Bp. 1873. 312-314. Nemcsak a háromévenkénti tisztújítást, a főispán megyén belüli lakását, az igazságszolgáltatás felügyeletét írta elő, hanem a kormányszékek rendeletéinek pontos végrehajtatását, illetve az adózó nép, vagyis az adóalap védelmét tette a főispánok kötelességévé. 71 Marczali Henrik: Pálffy Miklós főkancellár emlékiratai Magyarország kormányzásáról. Ada­tok Mária Terézia korának történetéhez. Bp. 1884. (Értekezések a történeti tudományok köréből 11.) 17. 72 MNL Nógrád Megyei Levéltára ( a továbbiakban MNL NML) IV 1. f. Nógrád vármegye ne­mesi közgyűlésének iratai. Országgyűlési iratok. 1751. évi iratok. Instructio. Losonc, 1751. március 15. 8-9. (16. pont). 1750 óta a főispáni tisztség Forgách Ferenc halála óta üresedésben volt, így való­színűleg az ő és/vagy közvetlen elődei korában tapasztalt visszaélésekre utal vissza az utasítás: Fallenbüchl Zoltán-. Magyarország főispánjai. Die Obesgespanne Ungarns. 1526-1848. Bp. 1994. 87. 73 Szíjártó M. István: A vármegye és a jómódú birtokos köznemesség. In: Uő.: Nemesi társadalom és politika. Tanulmányok a 18. századi magyar rendiségről. Bp. Universitas, 2006. 100-142., különösen 141. 74 MNL TML IVl.a. Tolna vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok (proto­­colla congregationum) 9. kötet. (1747-1753) 308-309. (1751. április 14.). Tolna vármegye uradalmai­ról: Aradi Gábor: Tolna megyei uradalmak a 18. században és a 19. század első felében. (Vázlatos bir-

Next

/
Oldalképek
Tartalom