Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy János: A vármegyei követküldési gyakorlat jellegzetességei az 1751. évi országgyűlés példáján
A VÁRMEGYEI KÖVETKÜLDÉSI GYAKORLAT JELLEGZETESSÉGEI...951 címzetes püspök, 1751-ben káptalani követ, továbbá a Hétszemélyes Tábla ülnöke az ekkor üresedésben lévő pécsi egyházmegye helynöke volt a Berényi Zsigmond pécsi püspök halálát (1748) követő időszakban egészen Klimó György kinevezéséig.62 (Helyi tekintélyét mutatta, hogy 1751-ben az országgyűlés alatt mind a pécsi káptalan, mind Baranya vármegye közgyűlése őt ajánlotta az uralkodónak a pécsi püspöki méltóságba.63) Borsod megyében, az utasítás-összeállító bizottságban is helyet kapott az egri káptalan képviseletében — a diétái naplók tanulsága szerint — később az 1751. évi országgyűlésen a kormányzati adóemelés mellett felszólaló Gusztinyi János és Hubert Mátyás egri kanonok.64, Orosz Pál veszprémi nagyprépost, anzári címzetes püspök, a veszprémi káptalan országgyűlési követe, illetve Dravecz József címzetes veszprémi kanonok és fehérvári főesperes Fejér vármegye követválasztó közgyűlésén is részt vett 1751 januárjában.65 Biharban az 1728-29. évi diétán a pasquillusok által ellenzéki szónokként emlegetett Keczer János (más forrás szerint István) kanonok, ekkor nagyprépost is tagja volt a deputációnak.66 Győr megye utasítás-összeállító bizottságának elnöke volt a több diétát megjárt, 1722-23. évi országgyűlésen naplót is vezető Sajghó Benedek pannonhalmi főapát.67 Hatalmi szempontból az sem volt érdektelen, hogy az adott megyének ki volt a főispánja, illetve a legjelentősebb nagybirtokosai, továbbá fontos szempont volt, hogy ezek a megyében vagy azon kívül élnek-e. A kormányzat a 18. században a főispánokat mindvégig arra ösztönözte, hogy a követválasztó és a követutasítást kidolgozó megyegyűléseken jelenjenek meg, és személyes jelenlétükkel az uralkodó számára kedvezően befolyásolják a döntéshozatalt.68 A kor-62 Fedeles Tamás: A pécsi székeskáptalan és kanonokjai a 18. század első felében. In: A pécsi egyházmegye a 17-18. században. Szerk.: Fedeles Tamás - Varga Szabolcs. Pécs 2005. (Seria Historiae Dioecesis Quinqueecclesiensis I.) 204-245., különösen 226-227. 63 MNL OL A 1 Magyar Udvari Kancellária Levéltára. Originales referadae. 1751. No. 90. (mikrofilmen: X. 4384., 9975. tekercs.) 64 MNL BAZML IV 501-a. Borsod vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 24. kötet.. 891-892.1. Miskolc, 1751. január 22. és Nagy János: Rendi politikai kultúra a XVIII. századi országgyűlési pasquillusok tükrében. Az 1741. és az 1751. évi országgyűlés kollektív pasquillusai. In: Paletta I. Kora újkor- történeti diákkonferencia. Tanulmánykötet. Szerk.: Fekete Bálint - Nyúl Viktor. Bp. 2013. 63-79. 65 MNL FML ÍV l.a. Fejér megye nemesi közgyűlésének iratai. Köz-és kisgyűlési jegyzőkönyvek. 12. kötet. 1749-1756. Fehérvár, 1751. január 26. 229-230. A veszprémi egyházmegye helynökeiről és kanonokjairól: Hermann István: A veszprémi római katolikus egyházmegye helynökei 1700 és 1777 között. In; Padányi Biró Márton emlékezete. Szerk.: Hermann István. Veszprém 2014. 227- 257., különösen 238., 244., 253-254.; Hermann István: A veszprémi székeskáptalan személyi összetétele 1700 és 1777 között In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk.: Karlinszky Balázs. Veszprém 2010. 179-225. 66 Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban. Életrajzi adattár. Sajtó alá rendezte: Mészáros Kálmán. Bp. 2005. 125. A személyére vonatkozó pasquillusok: OSZK Ktt. Föl. Lat. 3987. 6. f. és OSZK Ktt. Quart. Lat. 445. 4-6. ff. 67 MNL GYMSL GyL IVl-a. Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (protocolla congregationum) 1751. március 31-i bejegyzés és Szekér Barnabás: „His negotiis insurando...”. Sajghó Benedek főapát az 1722/23. évi országgyűlésen. In: Örökség és küldetés. Bencések Magyarországon. Szerk.: Illés Pál Attila - Juhász Laczik Albin. Bp. 2012. (Rendtörténeti konferenciák 7/1) 437-455. 68 Szíjártó /.: A diéta i. m. 185.
