Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy János: A vármegyei követküldési gyakorlat jellegzetességei az 1751. évi országgyűlés példáján
946 NAGY JANOS tő jelenség oka abban rejlik, hogy a vármegyék megpróbálták egy-egy, megyéjükben is birtokos kormányhatósági hivatalviselő, Pozsonyban és Pesten is meglévő befolyását felhasználni saját vármegyéjük érdekében.29 Sáros vármegyében a század folyamán gyakorlattá vált, hogy a Királyi Táblán hivatalt vállaló pécsiújfalusi Péchy család valamely tagját választotta meg minden alkalommal követté (1741, 1751, 1764-65).30 A követutasításokról szólva — most nem térve ki azok részletes tartalmi jellemzőire —, megállapítható, hogy sok esetben a korábbi követutasítások orvoslást nem nyert sérelmeit vagy végre nem hajtott követeléseit emelték át az új instrukcióba.31 Nemcsak Somogy megyében volt ez a gyakorlat tapasztalható.32 Veszprém megyében például a közgyűlés még azt is deklarálta, hogy az új követutasítást az előző diéták iratainak és sérelmeinek pontjaiból kompilálják össze.33 Sopronhoz hasonlóan Biharban a megyegyűlés meghatározta, hogy az előző, 1741. évi diéta követutasítását és sérelmi listáját kell kijavítani, vagyis aktualizálni a tíz évvel későbbi viszonyokra és a követek számára kiadni.34 Fejér megyében a jelenlévő rendek az előző diéta instrukcióját vették elő, és a közgyűlés alkalmával a jelenlévő rendek észrevételeinek beépítésével adták ki az új utasítást.35 A szakirodalomban gyakran felmerülő kérdés a követutasítások szigorúsága, illetve a követek beszámoltatásának problémája. A követutasításról a kortársak — az 1764-65. évi országgyűlés szereplői — is úgy nyilatkoztak, hogy az nem köt, csak irányt mutat.36 A vármegyét uraló köznemesség politikai öntudatra ébredése is csak a század közepétől figyelhető meg. A szakirodalom szerint ezt jelzi, hogy 1741-től jelentek meg az egyre részletezőbb és a partikuláris sérelmek helyett egyre inkább az országos problémákat középpontba helyező követutasítások.37 A század elején, de még a század közepén is előfordul az a 29 Pálmány Béla szerint a jelenség oka sokrétűbb: „a vármegyéhez kötődő családi gyökerek, nagy birtokok, vagy a korábbi követi tisztség közmegelégedésre méltó betöltése azonban ezt a jogi kérdést is okafogyottá tette”. Erre: Pálmány B.: A reformkori magyar országgyűlések i. m. 49. 30 A vármegyei követek személyéről szóló (külön nem hivatkozott) adatok a 18. századi országgyűlések történetét vizsgáló Diéta kutatócsoport internetes adatbázisából származnak: http://szijarto.web.elte.hu/segitseg.htm (2014. május 31-i letöltés). 31 Szíjártó M. István; Megye, rendek és diéta a 18. században. In: Mágnások, birtokosok, címereslevelesek. Rendi társadalom-polgári társadalom 9. Konferencia: Pécsvárad, 1995. szept. 12-13. Szerk.: Pálmány Béla. Debrecen 1997. 164. 32 Szíjártó A diéta i. m. 388-391., különösen 390. 33 MNL Veszprém Megye Levéltára (a továbbiakban MNL VEML) IV l.a. Veszprém vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Köz- és kisgyűlési jegyzőkönyvek. 5. kötet (1747-1756). 286-287. Veszprém, 1751. február 8. 34 MNL HBML IVa.l. Bihar vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek. 13. kötet. 556-558. Váradolaszi, 1751. január 12. 35 MNL Fejér Megyei Levéltára (a továbbiakban MNL FML) IV l.a. Fejér megye nemesi közgyűlésének iratai. Köz-és kisgyűlési jegyzőkönyvek. 12. kötet (1749-1756). Fehérvár, 1751. január 26. 229-230. 36 Horváth Mihály: Az 1764-ki országgyűlés története. In: Horváth Mihály kisebb történelmi munkái. Pest 1868. I. kötet. 37 Erről újabban egy forráskiadvány bevezetője: Pest-Pilis-Solt vármegye országgyűlési követutasításai a 18. században. Szerk.: Kiss Anita. Összeállították: Kiss Anita - Nagy János - Kapitány Adrienn. Bp. 2015. (Pest megyei levéltári füzetek 38) 16.
