Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kökényesi Zsolt: Mise és presztízs. A magyar főpapok jelenléte és reprezentációja a bécsi udvarban 1711 és 1765 között
be, azonban korszakunkból gróf Zichy Ferenc volt az egyetlen, aki nem indigenaként töltötte be ezt a pozíciót. Az egyházmegyék anyagi lehetőségei is befolyásolhatták a püspökök igen költséges császárvárosi útjait, azonban Nádasdy László rendkívül szűkös financiális forrásai ellenére is rendszeres vendég volt az udvarban.37 A kancellári tisztség miatt is tartózkodtak magyar főpapok a Habsburg fővárosban, mivel középkori hagyományok alapján a főkancellári cím (névlegesen) az esztergomi érseket illette meg, valamint a tényleges feladatot ellátó kancellár is egészen Batthyány Lajos kinevezéséig a püspökök sorából került ki.38 A vizsgálati korszakunk első nyomtatásban is megjelent bécsi városleírását megíró, itáliai származású, császári udvari alkalmazott Antonio Bormastino dialógus szerkezetű művében ékelődő megjegyzést is tette erre a gyakorlatra nézve: művének fiktív idegenje furcsállva teszi fel a kérdést, hogy „még erre is egy egyházit kell alkalmazni”, amelyre dialóguspárja a „miért is ne” választ adja.39 A kancellárok közül Erdődy László Adám és Esterházy Imre már kinevezésük előtt is aktívan jelen voltak a császárvárosban (ugyan mindketten csak igen rövid ideig töltötték be tisztségüket). Acsády Adám császárvárosi működése csak hivatali kinevezése után vette kezdetét, ahogy Klimó György is csak kancelláriai tanácsosi beiktatása után mutatott be misét a fővárosban, azonban Patachich Ádám (a későbbi kalocsai érsek) tanácsosi kinevezése után sem misézett Bécsben (vagy legalábbis nincs tudomásunk róla). A kancelláriai szolgálat, az állandó fővárosi tartózkodás nyilvánvalóan elősegítette az adott főurak kormányzati, udvari kapcsolatépítését, integrációját, és ez legtöbb esetben tetten érhető a főrangú közösségek előtt bemutatott szentmiséken is. De fontos felhívnunk arra is a figyelmet, hogy a kancellária alkalmazásában álló főpapok ugyan fontos csoportját alkották a császárvárosban miséző prelátusok körének, azonban monopolhelyzetbe nem kerültek, sőt Acsády Adámnál, vagy Klimó Györgynél (hogy Patachich Adámot ne is említsük) sokkal jelentősebb udvari szerepet játszott Nádasdy László, Erdődy Gábor Antal, vagy Zichy Ferenc. Tehát az udvari integráció ezen formája sok esetben kecsegtetőbb lehetett azok számára, akik nem rendelkeztek bécsi hivatallal. 914 KÖKÉNYESI ZSOLT c, Liturgikus és világi ünnepek Milyen alkalomból celebráltak miséket a magyar főpapok Bécsben? A magyar püspökök és érsekek császárvárosi tartózkodásuk során (legtöbbször) nyilvános udvari istentiszteleteket tartottak, arisztokraták udvari esküvőin vettek részt, uralkodói név- és születésnapokon, egyetemi nemzetek és fakultások ünnepein miséztek, különböző rendi eseményeken vezették az egyházi szertartásokat, valamint (az elhunyt uralkodók lelki üdvéért) gyász- és emlékmiséket mutattak be. 37 Takáts Endre-. Gróf Nádasdy László Csanádi püspök (1662-1729). Szeged 1943. 90-99. 38 Fallenbüchl ZMagyarország főméltóságai i. m. 27-29.; Fazekas A Magyar Udvari Kancellária i. m. 1145. 39 Antonio Bormastino: Historische Erzehlung von der Käyserlichen Residentz-Stadt Wienn und Ihren Vor-Städten: ... als Cronicken herauss gezogen. Wien 1715. 298.
