Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kökényesi Zsolt: Mise és presztízs. A magyar főpapok jelenléte és reprezentációja a bécsi udvarban 1711 és 1765 között
906 KÖKÉNYESI ZSOLT máneum intézményét, amely igen jelentős kulturális transzfer szerepet játszott, továbbá a magyarok bécsi jelenlétét is erősítette.4 Miként változott a helyzet a 18. században, a visszafoglaló háborúk és a Rákóczi szabadságharc után? Ezen korszak főpapjainak politikai szerepvállalásáról kialakított képet az utóbbi évtizedben igen nagy mértékben sikerült árnyalni és részletgazdagabbá tenni, kiváltképp Joachim Bahlcke és Forgó András kutatásainak köszönhetően,5 — az utóbbi történész nagy érdeme, hogy a prelátusok hatalmi helyzetét a korban oly nagy jelentőséggel bíró reprezentációtörténeti kontextusban értelmezte — azonban a püspökök és érsekek személyes bécsi jelenlétéről, amely nem csak reprezentáció-, hanem politikatörténetileg is releváns kérdés, igen keveset tudunk. A magyar főpapok római kapcsolatai, tanulmányai sokkal jobban feltártak, és jelentőségük sokkal inkább hangsúlyozott, mint a prelátusok császárvárosi működése, ami pedig az uralkodó főkegyúri joga és a korabeli politikai realitások miatt szintén nem elhanyagolható kutatási probléma. De ez nemcsak a magyar (vagy a magyar témát feldolgozó) történeti kutatás hiányossága, hanem a nemzetközi historiográfiának is az adósságai közé sorolható. Ugyan az utóbbi bő két évtizedben számos hiánypótló mű keletkezett — kiváltképp a Német-római Birodalom szuverén egyházi fejedelmeiről — azonban a császárvárosi udvar vonatkozásában még igen sok a megválaszolatlan kérdés.6 így a bemutatandó vizsgálat egy első kísérlet, amely a téma je-4 Pálffy GSzent István birodalma i. m. 97.; Bitskey István: Reprezentáció és mecenatúra Pázmány Péter udvarában. In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra; Horn Ildikó. Bp. 2005. 365.; Fazekas István: A Pázmáneum története az alapítástól a jozefinizmus koráig (1623-1784). In: A bécsi Pázmáneum. Szerk. Zombori István. Bp. 2002. 7-176. 5 A megnevezett szerzőknek csak a kapcsolódó főműveiket említve: Joachim Bahlcke-. A magyar püspöki kar és a Habsburg Monarchia. Együttműködéstől a konfrontációig (1686-1790). Bp. 2013.; Forgó András-. Szerzetesség és politikai kultúra a 18. századi Magyarországon. (Habilitációs értekezés.) Bp. 2013.; Forgó András: Az egyházi rend a szatmári megegyezés utáni országos politikában. In: Az 1712. évi pozsonyi diéta egy ciszterci szerzetes szemével. Szerk.: Forgó András. (Fontes ex Archivo Sancti Martini editi I. / A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 32.) Veszprém 2013. 7-63. 6 A teljesség igénye nélkül csak néhány fontosabb műre hívnánk fel a figyelmet: Rudolf Weiss: Das Bistum Passau unter Kardinal Joseph Dominikus von Lamberg: (1723-1761); zugleich ein Beitrag zur Geschichte des Kiyptoprotestantismus in Oberösterreich. St. Ottilien 1980.; Aloys Winterling: Der Hof der Kurfürsten von Köln, 1688-1794: eine Fallstudie zur Bedeutung “absolutistischer” Hofhaltung. (Veröffentlichungen des Historischen Vereins für den Niederrhein, Bd. 15) Bonn 1986.; Stephan Mauelshagen: Ordensritter - Landesherr - Kirchenfürst. Damian Hugo von Schönborn (1676-1743) - Ein Leben im alten Reich. Ubstadt-Weiher 2001. vagy Peter Stephan: „Im Glanz der Majestät des Reiches“. Tiepolo und die Würzburger Residenz. Die Reichsidee der Schönbom und die politische Ikonologie des Barock. I—II. Weißenhorn 2003. A kora újkori bécsi udvar reprezentációtörténete szempontjából néhány kiváló, hiánypótló feldolgozásra hívnám csak fel a figyelmet: Elisabeth Garms-Kornides: „Per sostenere il decoro”: Beobachtungen zum Zeremoniell des päpstlichen Nuntius in Wien im Spannungsfeld von Diplomatie und Liturgie. In: Diplomatisches Zeremoniell in Europa und im mittleren Osten in der Frühen Neuzeit. Hg. Ralph Kauz; Giorgio Rota; Jan Paul Niederkorn. (AÖG 141.; Veröffentlichungen zur Iranistik 52.) Wien 2009. 97-129.; Ines Lang: Die Marienfeste und die Pfingstfeiem am Wiener Hof im 17. und 18. Jahrhundert. In: Der Wiener Hof im Spiegel der Zeremonialprotokolle (1652-1800). Eine Annäherung. Hg. Irmgard Pangerl; Martin Scheutz; Thomas Winkelbauer. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte Bd. 47.; Forschungen zur Landeskunde von Niederösterreich Bd. 31.) Wien 2007. 463-492.; Ines Peper: Konversionen im Umkreis des Wiener Hofes um 1700. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung Bd. 55.) Wien-München 2010.; Martin Scheutz: ..... hinter Ihrer Käyserlichen Majestät der Päbstliche Nuncius, Königl. Spanischer und Venetianischer Abgesandter.”
