Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669)
890 VISKOLCZ NOÉMI kat illeti, nyolcz esztendős koroknál tovább anyjoknál ne szenvedtessenek, hanem oskola az ő helyök annak utána: addig pedig esztendőnkint egynek-egynek hasonlóképpen kétszáz forint adassák tartásáért, anyja házánál megéri vele”.112 Ezek világos szavak a financiálisán is külön működő női udvarra, ahol a nyolc évesnél fiatalabb fiúk nevelésére évente 200 forintot fordíthattak. 1669-ben tehát a 16 éves István és 14 éves Ferenc már az udvari iskolát végezte, sőt, István novemberben európai körútra indult.113 114 Kinőtt ruháikat az elhunyt anya lakrészében tartották továbbra is, István egyik ruhadarabja mellett ugyanis az a feljegyzés áll, hogy „Tamasko Szamara kű vetet”, Tamás ruháinál pedig, hogy „Mikloskanak adatot”lu A gyógyításhoz szükséges eszközöket egy ezüst patika és egy úti patika képviselte (de volt apotéka a kastély más termeiben is), az inventáriumban azonban nem jellemezték részletesen a tartalmukat. Sennyei az úrnő gyógyító-vigasztaló szerepét — a nemesasszonyok ilyen irányú tevékenysége jól ismert a korban115 — is hangsúlyozta: „Méltossághos Személy lévén látogattad a betegeket, s veszedelmes ragadozó nyavalyában feküvő nyomorultakat, nem csak látogattad, hanem apolgattad, tanachiddal orvosságiddal segeteted”,116 Végül a szoba berendezését tekintve nem maradhat említés nélkül az a három vasas láda sem, amelyben a legértékesebb kincseit őrizte a ház asszonya: a férje leveleit, kisebb és nagyobb aranyakat regesztummal együtt és a harmadikban az aranyműveket. Összegzésképpen leszűrhető, hogy Pottendorfban a női lakrész egyértelműen elvált a férfitól, és a család, a női tevékenységek, de ugyanakkor a visszavonulás és a vallásos áhítat művészien megkomponált helyszíne volt. A képekben, színekben, anyagokban harmonikus összhangot sugárzó szoba a finom női világot jelentette. A többi rezidencia, főként a keresztúri és a sárvári kastélyok inventáriumait áttekintve, a leírók nem neveztek meg olyan szobát, amely kifejezetten a grófnőé lett volna, bár Sárváron — Buzási Enikő rekonstrukciója nyomán — külön női szárnyról beszélhetünk, ahol csak a leányasszonyok lakrésze három szobából állt.117 A bécsi palotában a „szegény asszony háza” bútorzatát egy ágy, egy spanyolfal és kárpitozott székek képezték, a falakon 11 festmény függött, köztük egy kisméretű Jézus-ábrázolás.118 „Szerzeteseknek bizonyos Alamisnálkodo Tarhaza”: az egyház patrónája Nádasdy Ferenc és Esterházy Anna Júlia az 1650-1660-as évekre a katolikus egyház egyik legbőkezűbb támogatóivá váltak a Magyar Királyságban. Templo-112 Nádasdy Ferenc országbíró végrendelete i. m. 380. 113 Toma K.: Nádasdy István i. m. 198. 114 A pottendorfi kastély inventáriuma, 1669. MNL OL E 185 59. d. f. 208. 115 Kincses K„lm küttem én orvosságot” i. m. 40-59. 116 Sennyei I.: Keserves dichérete i. m. 15. 117 Buzási E.: Nádasdy országbíró i. m. 906. 118 Buzási.: Nádasdy országbíró i. m. 902.
