Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669)
ESTERHÁZY ANNA JÚLIA (1630-1669) 887 és a napi olvasás-felolvasás sem maradhatott el. Anna Júlia sógornőjét, Esterházy Orsolyát figyelmezteti egy levelében arra, hogy a leányasszonyait taníttassa olvasni, mégpedig ebéd előtt magyarul, utána németül.93 94 Talán még festettek és zenéltek is a női udvarban, erre bizonyíték egy érdekes tárgy a pottendorfi Kunstkammerből: „egy kép, az melljen Boldog Aszoni, az Sz. Janos vágjon, az Német kis Aszón munkája”.94 A fiatal lányokat szigorú szabályok szerint elkülönítették az udvar férfitagjaitól, a női szobákban általában csak kivételes esetekben tartózkodhattak férfiak.95 A család rezidenciáin a lakosztályok, szobák elrendezésében is megmutatkozott a különálló férfi és a női világ.96 Az 1660-tól fő lakóhelyként szolgáló pottendorfi kastély helyiségeiről a fennmaradt inventáriumok alapján lehetséges képet alkotni,97 azonban a szobák pontos helye — az ebből a szempontból hiányos források, a 18. századi átépítések és a kastély jelenlegi romos állapota miatt —98 ma már nem rekonstruálható. A szobák megnevezése az úr és úrnő elkülönített tereiről tanúskodik, de az a szimmetria nem vehető ki, ami ekkor már a nyugat-európai rezidenciákon szokásban volt. Míg Nádasdy saját szobájából még két másik helyiség is nyílt (az „új ház” és egy „kamra”) — így apartman jellegű volt, Anna Júlia esetében az inventáriumok csak egy hálóházat említenek, amely a fraucimerek és a kisasszonyok szobáival együtt feltehetőleg az emeleten helyezkedett el. A közép-európai példák általában az úrnő több szobából álló lakrészének funkciók szerinti elosztását bizonyítják, azaz fogadásra, lakásra és alvásra kellett alkalmasnak lennie.99 Anna Júlia egyetlen szobája magában is megfelelt ezeknek az elvárásoknak. Bár Nádasdy Ferenc a már említett levelében a császári látogatásról nem írta, hogy felesége melyik helyiségben étkezett a főudvarmesternével, a szoba berendezése és vizuális látványa ezt a reprezentatív-fogadó funkciót is elképzelhetővé teszi. Tekintve a grófnő hálószobájának gazdag bútorozottságát és a képek, kárpitok mennyiségét, a helyiség igen nagyméretű lehetett: a vörös színű falakra nyahoz való Csipkét megh küldtem knek, de az valhoz való gyöngy nala vagion, megh csinalia, mihelen meg készül az val, mingiart megh küldöm kknek, azon leszek, hogi mentül hamarab megh varatom az valat, az magam munkáiatis hatra hagiatom...” MNL OL P 125 26. cs. 93 Esterházy Anna Júlia Esterházy Orsolyának, Pottendorf, 1663. február 15. MNL OL P 125 26. cs. 94 A pottendorfi Kunstkammer inventáriuma, 1669. MNL OL E 185 59. d. f. 214. 95 Handzel, J.\ „Von erst in der grossen Stuben” i. m. 160-161. 96 Handzel, J.: „Von erst in der grossen Stuben” i. m. 169-189. 97 A pottendorfi kastély inventáriuma, 1669. MNL OL E 185 59. d. f.190-213. és Inuentarium Vber alles bey der Kaylserlichen] Herrschafft Pottendorff, 1673, ÖStA AVA FHKA Niederösterreichische Herrschaftsakten (a továbbiakban NöHa) P 54/A/l, f.207-239.; A Nádasdy-rezidenciák inventálásáról: Buzási Enikő: Nádasdy országbíró rezidenciáinak festészeti berendezéséről. Számok és következtetések. Századok 144 (2010: 4. sz.) 895-931. 896-900. 98 A kastély építéstörténetéhez: Ralf Gröninger - Marina Kaltenegger: Von der Burg zum Schloss: Bauforschung in Schloss Pottendorf. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege LXVII. (2013) 65-87. 99 Stephan Hoppe: Bauliche Gestalt und Lage von Frauenwohnräumen in deutschen Residenzschlössern des späten 15. und des 16. Jahrhunderts. In: Das Frauenzimmer. Die Frau bei Hofe in Spätmittelalter und früher Neuzeit. Hrsg. Jan Hirschbiegel, Werner Paravicini. Stuttgart 2000. 151-174. 153.
