Századok – 2015

2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669)

880

VISKOLCZ NOÉMI

dulassaért...”43 Nem sikerült kideríteni, hogy mi volt ez a hosszan tartó, veszélyes kór, de nemcsak Nádasdy Ferenc, hanem a családtagok is felépültek ekkoriban fájdalmas betegségekből, így hálából megépíttették a lorettói templomot és kolostort a szervita rend számára.44

Fennmaradt leveleik keltezése alapján megállapítható,45 hogy Anna Júlia és férje programjai gyakran eltértek egymástól. Nádasdy sokat járt-kelt, szervezte a birtokai gazdálkodását, politikai tárgyalásokat folytatott, ítélkezett, országgyűlésre vagy Bécsbe ment, sőt, hadat viselt. Felesége csak ritkán tartott vele, ilyen közös utazásra például 1660 őszén adódott alkalom, amikor Sárospatakon Báthory Zsófia fejedelemasszonnyal találkoztak, és egy hitvita keretében győzték meg őt a katolikus vallásra térés szükségességéről.46 De a gróf nagy külföldi utazásain — a prágai úton (1648), a dél-német körúton (1653) és a római zarándoklaton (1665) — nem vett részt Anna Júlia, akinek saját magánútjai közé a kolostorlátogatások tartoztak: 1659-ben a pápai nunciustól, Carlo Caraffától kapott engedélyt, hogy a klarisszák pozsonyi és nagyszombati kolostoraiban a rokonait meglátogassa.47

A házaspár gyakran fogadott vendégeket, ilyenkor Anna Júlia házigazdaként állt helyt. Rákóczi László naplójában örökítette meg a feleségével 1655 tavaszán tett kirándulását Nyugat-Magyarországra, amikor többek között Nádasdyékhoz is betértek. Az együtt töltött négy májusi nap során jártak Bruckban, részt vettek a helyi pünkösdi királyválasztáson Seibersdorfban, este tűzijátékot lövöldöztek, megnézték az ebenfurti császári vadasparkot, s Lorettóban — ahol az akkor már működő szervita kolostorban ebédeltek - célba lövéssel nyertek különféle tárgyakat.48

A legjelentősebb látogatók azonban kétségtelenül a császári udvarból érkeztek: többször is felkereste őket az életvidám Gonzaga Eleonóra (1630-1686). A mantovai hercegi családból származó, Esterházy Anna Júliával egyidős császárné III. Ferdinánd özvegyeként nem vonult vissza, hanem Bécs társasági életének tevékeny alakítója maradt. Az irodalom, a képzőművészetek és a zene iránti rajongásáról ismert Eleonóra 1657-ben saját udvari zenekart alapított, de ezek mellett kegyes, a katolikus egyházat támogató alapítványaival és adományaival is kitűnt.49 * 1658-ban Nádasdyék seibersdorfi kertjét tekintette meg

43 Sennyei /.: Keserves dichérete i. m. 18.

44 Römer, A. M.\ Servitus Mariana i. m. 360-361. Nádasdy az itt közölt csodás gyógyulásról tett tanúbizonyságában megemlíti Katalin lányuk súlyos állapotát 1650 elején, felesége 1656-os gyerekágyi betegségét, valamint a csecsemő István fájdalmas fogzását is.

45 Nádasdy Ferenc itineráriuma (www.barokkudvar.hu) és Esterházy Anna Júlia levelei Esterházy Lászlóhoz, MNL OL P 124 1. cs. Nr. 14-26.; Pálhoz, MNL OL P 125, 4. cs. Nr. 721-732.; sógornőjéhez, Esterházy Orsolyához, uo. 26. cs. 6874-6878.; rokonához, Batthyány Borbálához, MNL OL P 1314, Batthyány család levéltára, Missilisek (a továbbiakban P 1314), Nr. 11872-11879.

46 Kulcsár Árpád: A sárospataki hitvita. Fiatal egyháztörténészek írásai. Szerk. Fazekas Csaba. Miskolc 1999. 21-46. 25. Viskolcz N: A mecenatúra színterei i. m. 139.

47 Karácsonyi János-. Szt. Ferencz rendjének története Magyarországon 1711-ig. Bp. 1922. II. kötet, 527. Az eredeti dokumentum: MNL OL E 151, Magyar Kincstári Levéltárak, Magyar Kamara Archívuma, Acta Ecclesiastica et Monialium f. 77. Nr. 59.

48 Rákóczi László naplója. Kiad. Horn Ildikó. Bp. 1990, 124-125.; Várkonyi Gábor: Arisztokrata társasági élet a kora újkori Magyarországon. In: Idővel paloták... i. m. 415-432.

49 Marko Deisinger: Eleonora II. und die Gründung ihrer Hofkapelle. Ein Beitrag zur Geschichte des kulturellen Lebens am Wiener Kaiserhof. Frühneuzeit-Info 18. (2007) 45-54.; Uö: Mäze-