Századok – 2015
2015 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Viskolcz Noémi: Esterházy Anna Júlia (1630-1669)
ESTERHAZY ANNA JULIA (1630-1669) 877 A nádor családjában az 1630-1640-es években gyakoriak voltak a halálesetek, a három, előző házasságból hozott és a kilenc közös gyerekből hét élte meg a nagykorúságot, ám ők sem örvendhettek hosszú életnek, Esterházy Pálon kívül senki nem töltötte be az ötvenedik évét. Az anya, a dajkák és leányasszonyok körében Lakompakon, Semptén, Kismartonban, Höflányban nevelkedő Esterházy Anna Júlia 11 évesen elveszítette édesanyját: 1641. február elején gyermekágyban meghalt Nyáry Krisztina.26 27 A legkisebb testvér, Ferkó, még csak öt napos volt. A nagyszombati temetésen Anna Júlia is részt vett, erről Esterházy Miklós így rendelkezett: „o test után penig ha menyemasszony eljön, fiam felesége. Juliánkával az öreg Csákiné asszonyom26 és Eszterházi Dánielné asszonyomék lehetnek két leányasszonnyal”.27 A gyerekek nevelését a szorosan a családhoz tartozó rokon asszony vehette kézbe, hiszen az özvegy, ráadásul állandóan úton lévő, elfoglalt apa nem tudott, és a kor szokásai szerint nem is birkózhatott meg egyedül a feladattal.28 Esterházy Dánielné Rumy Judit — a nádor öccsének felesége — határozottan végezte az addig Nyáry Krisztinára háruló feladatokat, felügyelte a félárván maradt gyermekeket, Anna Júliát, Pált, Máriánkét és a csecsemő Ferencet. László ekkoriban Bécsben tanult a jezsuitáknál. Röviddel később azonban újabb halálesetek árnyékolták be család mindennapjait: 1641 júniusában Bécsben elhunyt a legidősebb — Esterházy Miklós első házasságából származó — testvér, Esterházy István, majd rá egy évre fiatal özvegye, Thurzó Erzsébet is követte.29 30 Az élet azonban a sok gyász ellenére sem állhatott meg a nádor udvarában. Hogy a serdülő, majd lassan eladósorba kerülő lány mit tanult, mi iránt érdeklődött, egyáltalán hogyan teltek a napjai, arról nincsenek források. „Méltossagos Groff Urnák, Országunk Bíraiának, Groff Nadasdi Ferencznek Szerelmes Hazas Társa”: Anna Júlia házassága Nádasdy Ferenccel 1642 augusztusában előkelő vendégek érkeztek Bécsből az Esterházyakhoz: János Kázmér, IV Ulászló lengyel király öccse, későbbi lengyel király és sógora, Fülöp Vilmos, a pfalzi választófejedelem fia. A tárgyalások tartalma nem ismert, ellenben Esterházy Pál naplója szerint a lengyel herceg „néném asszont megszemlélvén megszerette, s igen kicsinnben is múlt, hogy el nem vette” Pál a lány iránt érdeklődők között említette még Zrínyi Miklóst is,31 ám tekintve 26 Nyáry Krisztina halálának dátumáról Iványi Emma állapította meg, hogy Pál feljegyzéseiben rosszul szerepel. Esterházy Pál visszaemlékezése i. m. 309. Marti Tibor pontosította a dátumot: 1641. február 1. Ld. Marti Tibor-. Gróf Esterházy László (1626-1652). Fejezetek egy arisztokrata család történetéhez. PhD-értekezés. Piliscsaba 2013. 38. 26 Minden bizonnyal Csáky István özvegyéről, Wesselényi Annáról (1584-1650-) van szó, aki ekkoriban jó kapcsolatot ápolt az Esterházy-családdal. Ld. Deák F: Wesselényi Anna i. m. 49-51. 27 Nyári Krisztina temetése 1641-ben. Közli Merényi Lajos. Történelmi Tár 25. (1902) 131-136. 133. 28 Horn Ildikó'. Nemesi árvák. In: Gyermek a kora újkori Magyarországon i. m. 60-61. 29 Esterházy Pál visszaemlékezése i. m. 309. Az Esterházyak temetkezéseiről: Viskolcz Noémi: Az Esterházyak temetkezéseiről a 17. században. Művészettörténeti Értesítő 58. (2009) 245-268. 30 Esterházy Pál visszaemlékezése i. m. 309-310. 31 Esterházy Pál visszaemlékezése i. m. 310. Pál egyik állítását sem erősítik meg más források.
