Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Cziráki Zsuzsanna: Habsburg-oszmán diplomácia a 17. század közepén. Simon Reniger konstantinápolyi Habsburg residens kinevezésének tanúságai (1647-1649)
850 CZIRAKI ZSUZSANNA követséggel bízták meg. Kurtznak írt levelei alapján valószínű, hogy legkésőbb 1648 tavaszán már másik jelölt volt kiszemelve a konstantinápolyi rezidensi posztra.75 Aláíró és keltezés nélkül maradt fenn az a rövid jellemzés, ami a követségre ajánlott következő személyt, Pfründt doktort írja le. A névtelen patrónus úgy látta, aligha találhatnak nála alkalmasabb személyt a rezidensi posztra. Előnyei között említik, hogy negyven éves, nőtlen és egy ideje már császári szolgálatban állt, tehát járatos az „udvari ügyekben”. Jellemzője szerint méltóságteljes megjelenésű („ansehlich und reputierlicher positur”), barátságos és udvarias, érett és világlátott ember, aki a legkevésbé sem önfejű, indulatos vagy meggondolatlan. Képzettségét tekintve doktorátussal rendelkezett jogtudományból és latin nyelvből. Ami pedig a származását illette, született felnémet volt, tisztes családból, megbecsült szülői háttérrel. Pozitívumként emelték ki, hogy szláv nyelvet is beszélt, ami „köztudomásúan nagyon előnyös” ebben a pozícióban, emellett olaszul is tökéletesen tudott. Az ajánló biztos volt benne, hogy Pfründt keresztények és törökök között egyaránt képes lesz tekintélyt szerezni magának. Egyetlen hátrányaként azt említette csupán, hogy kevéssé járatos török ügyekben, de ezt könnyen orvosolhatónak tartotta, azt ajánlva, hogy ő majd kellőképpen felkészíti a küldetés előtt.76 Az utóbbi árulkodó mondat alapján sejthető, hogy a dokumentum a Haditanács keleti szakértői kezéből került ki. Mivel a követjelöléssel minden kétséget kizáróan Schmidet bízták meg,77 nyilván köze van a dokumentumhoz, legvalószínűbb, hogy a szerzője. Bár az irat keltezés nélküli, mégis szolgál kapaszkodóval ahhoz, hogy Pfründt jelölését elhelyezzük az események folyamatában. A szöveg tanúsága szerint a dokumentum írója ugyanis egy áprilisban hozzá beérkezett, Pfründtre vonatkozó jellemzés alapján dolgozott. Ismeretes, hogy Lisola 1648 márciusában már nem volt rezidens-jelölt, tehát legkésőbb ekkor újrakezdődött a lázas keresés. Azt is tudjuk, Schmidet ugyanezen év április 8-án a Haditanácsban új jelölt felkutatására utasították78 - talán éppen ekkor szerezte be az említett jellemzést és terjesztette a Haditanács elé. Sajnos az 1648. tavaszi hónapok eseményeiről egyelőre nem áll rendelkezésre több adat, nem tudhatjuk, hogyan alakult Pfründt doktor ügye a Haditanácsban. Pusztán csak a tényt állapíthatjuk meg: július elején már elvetették Pfründt rezidensi föl.; III. Ferdinand dekrétuma Franz Paul Lisolának lengyelországi rezidensi illetményei tárgyában. H. n. 1648. július 17. ÖStA AVA FHKA HFÖ Akten Kt. 800. (r. Nr. 312.) sine föl. 75 Pribram, A. F: Franz Paul Freiherr von Lisola i. m. 58.; Haditanácsi Protokollum-bejegyzés egy új követ jelöléséről. 1648. április 8. ÖStA KA HKR Prot. Reg. 1648. föl. 139r. 76 „Ein glaubwürdiger persohn schreibt mir von Wien den 15. April in materia deß doctors Pfründt nachfolgenden bericht.” H. n., é.n. ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 120. Kv. I. fol. 285. 77 Schmid jelöltállító szerepe kézenfekvő lehet annál az egyszerű ténynél fogva, hogy ő rendelkezett a legtöbb konstantinápolyi tapasztalattal és a rezidenst behelyező intemuncius is ő volt. Maga a Haditanács egyébként feketén-fehéren leírja ebbéli funkcióját: „Schmid javasoljon egy konstantinápolyi rezidenst.” Haditanácsi Protokollum-bejegyzés. 1648. április 8. ÖStA KA HKR Prot. Reg. 1648. fol. 139r. 78 Haditanácsi Protokollum-bejegyzés. 1648. április 8. ÖStA KA HKR Prot. Reg. 1648. fol. 139r.
