Századok – 2015
2015 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Cziráki Zsuzsanna: Habsburg-oszmán diplomácia a 17. század közepén. Simon Reniger konstantinápolyi Habsburg residens kinevezésének tanúságai (1647-1649)
836 CZIRÁKI ZSUZSANNA bécsi háttérintézményeit és fontosabb szereplőit. Simon Reniger személyével eddig csupán két nagyobb lélegzetvételű munka foglalkozott: Alois Veltzé 1900-ban publikálta az 1665-ben leköszönt és 1666-ban hazatért rezidens végjelentését (Finalrelation),3 illetve 1984-ben egy disszertáció dolgozta fel Reniger teljes konstantinápolyi szolgálati idejét.4 Az elsőként említett forrásközlés jól hasznosítható az eseménytörténeti folyamatok megértéséhez. Edeltraud Artens-Löckmann értekezése inkább a Habsburg és Oszmán Birodalom közötti kapcsolattörténet szempontjából vizsgálja Reniger működését, eredményeit azonban már jócskán túlhaladták a dolgozat megszületése óta eltelt három évtized kutatása. A rezidens kiválasztására vonatkozóan mindkét munka sajnos csak egy-két apró információ erejéig szolgáltat adatokat. Hasznosabbnak bizonyult Peter Meienberger munkája, aki bár egy korábbi rezidens, Johann Rudolf Schmid pályájával foglalkozott, annak Renigerhez fűződő kapcsolata folytán fontos információkat közölt a követség kezdetére és működési kereteire vonatkozóan.5 A gyér irodalmi adatok fényében kézenfekvő, hogy a téma vizsgálata során tanulmányomban a még jórészt kiaknázatlan levéltári forrásoknak jutott a legnagyobb szerep. Eredményeim így a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött, a Reniger-jelentéseket is magába foglaló Turcica iratgyűjtemény,6 az Udvari Kamara levéltára irataira (Finanz- und Hofkammerarchiv),7 illetve a Kriegsarchivban található Hofkriegsrat protokollumokra és az „Alte Feldakten” gyűjteményre támaszkodnak.8 A korábbiakhoz képest nagyobb figyelmet fordítottam a nagy mennyiségben rendelkezésre álló kamarai forrásokra, amelyek Reniger kinevezési körülményeinek tisztázásában különös jelentőséggel bírnak.9 A Habsburg Monarchia keleti diplomáciájának bécsi háttérintézményei a 17. század derekán Közismert, hogy a tizenöt éves háborút követően jól érzékelhető változások következtek be a Habsburg-török kapcsolatrendszer alakulásában: a koráb3 Alois Veltzé: Die Hauptrelation des kaiserlichen Residenten in Konstantinopel Simon Reniger. In: Mittelungen des k.u.k. Kriegsarchivs 12 (1900) 59-151. 4 Edeltraud Artens-Löckmann: Simon Reningers Residentschaft in Konstantiopel 1649-1665. Beiträge zu den österreichisch-türckischen Beziehungen in der 2. Hälfte des 17. Jahrhunderts, (doktori disszertáció, kézirat) Wien 1984. 5 Peter Meienberger: Johann Rudolf Schmid zum Schwarzenhom als kaiserlicher Resident in Konstantinopel 1629-1643. (Geist und Werk der Zeiten 37.) Bern-Frankfurt 1973. 6 Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Staatenahteilungen, Türkei I. (a továbbiakban: ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I.) 7 Österreichisches Staatsarchiv, Allgemeines Verwaltungsarchiv, Finanz- und Hofkammerarchiv, Hoffinanz Ungarn (a továbbiakban: ÖStA AVA FHKA HFU); ÖStA AVA FHKA Hoffinanz Österreich (HFÖ); ÖStA AVA FHKA Reichsakten (RA). 8 ÖStA Kriegsarchiv (KA), Wiener Hofkriegsrat, Protokollbücher; ÖStA KA, Alte Feldakten (AFA). 9 A gazdasági források diplomáciatörténetben elfoglalt jelentőségére utóbb Harriet Rudolph hívta fel a figyelmet. Vö.: Harriet Rudolph: Ökonomische Grundlagen der habsburgisch-osmanischen Diplomatie im 16. und im beginnenden 17. Jahrhundert. In: Frieden und Konfliktmanagement in interkulturellen Räumen. Das Osmanische Reich und die Habsburgermonarchie in der Neuzeit. Szerk. Arno Strohmeyer - Norbert Spannenberger. Stuttgart 2013. 239-263.
