Századok – 2015
2015 / 3. szám - MŰHELY - Gyarmati Enikő: 1917 - a júliusi válság régi-új historiográfiai olvasatai az első világháború centenáriumán
712 GYARMATI ENIKŐ Annika Mombauer,2 Gerd Krumeich,3 Christopher Clark4 és Sean McMeekin5 a téma szakavatott ismerőiként mindannyian több évtizede kutatják az első világháború történetét. Mombauer és Krumeich a júliusi válságról már korábban is publikált, ezért esetükben a centenárium évében kiadott monográfia eddigi kutatásaik egyfajta összegző foglalatának tekinthető. A júliusi válság történeti elemzése nem elsősorban és nem kizárólag a háborúhoz vezető okok feltárása miatt érdekes vállalkozás, hiszen ehhez korábbi diplomáciai, nagyhatalmi döntések, események és folyamatok értékelésére is szükség van. A Nagy Háborúhoz vezető krízis diplomáciatörténetének számos történész ma azért szentelt kiemelt figyelmet, mert meggyőződésük, hogy még 1914 júliusában is működtek azok az alternatívák, amelyek korábban egy nagyobb háború kitörését sikeresen megakadályozták. A történészek ebből kiindulva újra és újra felteszik a kérdést azzal kapcsolatban, mi és miért romlott el a nemzetközi kapcsolatokban 1914 nyarán. Annika Mombauer véleménye szerint ma már a felelősség meghatározása, értelmezése nem tartozik a legfontosabb kihívások közé, mindazonáltal a háborúhoz vezető okok források alapján történő minél árnyaltabb bemutatása továbbra is elsődleges célja a történészeknek. Az okok feltárásakor megkerülhetetlen az európai fővárosokban a háborúról és békéről meghozott júliusi döntések tüzetes vizsgálata, mivel ezek a döntések a huszadik század egészére kiható katasztrófához vezettek.6 Annika Mombauer vékony kötete a német C. H. Beck kiadó Tudástár sorozatában látott napvilágot. Értéke a téma rövid, lényegre törő, a háború elkerülhetőségének lehetőségeire fókuszáló megközelítésben rejlik. Gerd Krumeich felfogása szerint a júliusi válságot nem szabad a világot alapjaiban megváltoztató, több millió halottat követelő háború kirobbantásának szempontjából retrospektív szemlélettel értékelni. A történész kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy a kor politikusainak egyáltalán nem 2 Annika Mombauer Helmuth von Moltkéről készített doktori disszertációt a Münsteri Egyetemen. A témához kapcsolódó publikációi közül érdemes megemlíteni még: Helmuth von Moltke and the Origins of the First World War. Cambridge 2001.; The Origins of the First World War. Controversies and Consensus. Harlow 2002.; The First World War. Inevitable, Avoidable, Improbable or Desirable? Recent Interpretations on War Guilt and the War’s Origins. German History 25. (2007) 1. sz. 79-95.; Julikrise und Kriegsschuld — Thesen und Stand der Forschung. Aus Politik und Zeitgeschichte 64. (2014) 16-17. sz. 10-16. Jelenleg az Open University Milton Keynes, Nagy-Britannia oktatója. 3 Gerd Krumeich (1945—) német történész, az újkori történelem professzora. Wolfgang J. Mommsen tanítványa és egyben utóda a Düsseldorfi Egyetemen. Az első világháborús német nyelvű enciklopédia szerzőgárdájának tagja. Kapcsolódó publikációi: Vergleichende Aspekte der Kriegsschulddiskussion nach dem Ersten Weltkrieg. In: Annali della Facolta di lettere et Filosofia Dell’Universita di Napoli 30. (1988) 433-448.; Vorstellungen vom Krieg 1914. In: 1900 Zukunftsvisionen der Grossmächte. Hg. Sönke, Neitzel. Paderborn 2002. 173-186.; Die 101 wichtigsten Fragen. Erster Weltkrieg. München 2014. 4 Christopher Clark (I960-) ausztrál származású történészként a német történelem elhivatott kutatója. Fő kutatási területe a 19. századi német politika- és eszmetörténet. Jelenleg a Cambridge Egyetemen oktat. A témához kapcsolódó fontos könyve: Wilhelm II. Die Herrschaft des letzten deutschen Kaisers címmel 2008-ban Münchenben került kiadásra. 5 Sean McMeekin amerikai származású történész, a Stanford és a Berkeley Egyetemen tanult. Jelenleg Isztambulban él, és a Kog Egyetemen oktat. 2011-ben jelent meg a The Russian Origins of the First World War című monográfiája. 6 Mombauer, A.: Die Julikrise i. m. 9.
