Századok – 2015
2015 / 3. szám - MŰHELY - Urbán Aladár: "Felséges haza!" Pest és Buda folyamodványa a pozsonyi országgyűléshez 1848. március 17-én
708 URBÁN ALADÁR pontjai közül több „részint valósággal el van határozva”, részint azok részleteinek kimunkálásáról intézkedtek. Pest városa „kimondhatatlan óhajtással várja, hogy az országgyűlés innen a határszélről az ország szívébe tétessék által”. Ez a nemzetnek régi kívánsága. De a két tábla egyetértőleg kimondta, hogy a szükséges részletintézkedéseket ennek az országgyűlésnek kell meghoznia, s annak a munkája csak néhány napig tarthat. Reggeltől estig tartanak az ülések, s amíg Pestre elmennének, „addig az országgyűlést itt be is fejezhetjük”.34 Kossuthnak tehát a nádor segítségével sikerült megakadályoznia, hogy a főváros küldöttsége Bécsbe menjen. Azzal pedig, hogy azt nem az országos, hanem a kerületi ülésen fogadták, megakadályozta azt is, hogy a küldetés eljárása bekerüljön az országgyűlés nyomtatott naplójába, a folyamodványt pedig az országgyűlés irattárába helyezzék. Az elismerő és békülékeny nyilatkozat ellenére a küldöttek nem fogadták örömmel Kossuth szavait. Az egyik tudósítás szerint „Kossuth nyilatkozatával kivált Nyáry Pál, a pesti csendbizottság elnöke érezte magát megsértve, s a küldöttség nagyon leverten indult vissza Pestre”.35 A szemtanú Irányi Dániel egy évtized múlva - egy francia szerzővel közösen írott munkájában - említette Kossuth válaszát. Először azt hangsúlyozta, hogy a választmány „beérte” ezzel a válasszal, mert sohasem volt szándéka Magyarországot kormányozni, sem a diéta helyett törvényeket hozni. Ugyanakkor elismerte, hogy Kossuth kijelentése egy olyan központosított országban, mint Franciaország, roppant kellemetlen hatást váltott volna ki. De Pest sohasem játszott olyan szerepet, mint Páris.”36 Pest-Buda 1848-49. évi történetének nagy ívű összefoglalása szerint Kossuth szándéka kettős volt. Egyrészt mérsékelni akarta a pesti mozgalmakat, másrészt meg akarta nyerni a diéta egészének támogatását. Ez utóbbit a pesti mozgalom fenyegetése miatt könnyen rá lehetett bírni az alapvető törvények elfogadására.37 Pest-Buda petíciója (folyamodványa) az ülést követően nyilván az országgyűlés irodájába került. A diéta befejezése után azt más iratokkal együtt a belügyminisztériumhoz osztották. Ott az irattár rendezése során az „országlási” (országlászati) iratok között néhány folyamodványt, közöttük Pest-Buda beadványát is, más, az elmúlt országgyűlés tevékenységét illető irományokkal együtt egy csomóba sorolták és iktatták.38 34 NU melléklete 1848. márc. 23. KLÖM XI. 674-677. Széchenyi nagyon meg volt elégedve Kossuth magatartásával. „Pesti küldöttség ... Kossuth válaszol (úgy tűnik fel előttem mint egy próféta - vagy valami hasonló) ... Felséges volt” Széchenyi Napló 1211. Az országgyűlés Pestre költözésének kérdéséről a Pestről érkezett hírek hatására az ellenzék vezérkara az előző napon már foglalkozott. Széchenyi Napló 1208-1209. Spira György, 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Bp. 1964., 55-57. 35 Kéry, Napi krónikák 196. (Nyáry március 21-én lett a Pest megyei választmány elnöke.) 36 Vagyis ezek a szavak Pesten felháborodást váltottak ki. Irányi Dániel - Charles Louis Chassin, A magyar forradalom politikai története 1827-1849. Ford. Szoboszlai Margit. Szerk. és bev. Spira György. Bp. é.n. I. 154. 37 Spira, A pestiek 63-65. 38 BM általános ir. 1848:3269. Az ikt. könyv szerint a belügyminiszter minisztertársait kívánta tájékoztatni „az utóbbi országgyűléshez benyújtott némelly folyamodványok tárgyában”. A tervezett körlevél fogalmazványa nincs a csomóban, s az ikt. könyvi bejegyzésnek nincsen dátuma. Az iratok között található viszont 15 országgyűlési folyamodvány kivonata, ami a tervezett levél anyaga lehetett.
