Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
EGY FOLYÓIRAT A TÖRTÉNÉSZ VITÁK KERESZTTŰZÉBEN 61 Hajnali és Mályusz tisztában volt azzal, hogy ezekben — az első kiadással párhuzamosan megjelent bírálatokban — a történeti alapkérdésekben nem egyszerű kritikáról volt szó, hanem konfrontativ történetszemléletről, amely szükségszerűen kihatott a személyes kapcsolatokra; bizonyára számoltak is vele. Ezért naivitás volt ilyen előzmények után váratlannak és érthetetlennek tartani azt, hogy a kinevezésüket követő időszaktól kezdve a Századokat (illetve a szerkesztőséget) Szekfű hűvös távolságtartással kezelte. Talán az volt a véleményük, hogy a Magyar Történelmi Társulat folyóirata, a Századok megkerülhetetlen a magára valamit adó történetíró számára. Szekfű azonban másként vélekedett erről, soha nem felejtette el a 20-as években a „Három nemzedék”-et ért kemény bírálatot, Mályusz éles támadásait szellemtörténeti iskolája ellen. (És bár egy későbbi levelében — 1. alább — másként magyarázta, neheztelt már Domanovszkyra is a Magyar történettel kapcsolatban — Szekfű részeit érintő — ismertetései miatt, amelyek a Századokban jelentek meg.108 Szekfű „távolságtartása” tulajdonképpen e kritikák megjelenéséhez köthető. Mályusz 1923 óta megjelent kemény bírálatai109 ezt az 1930-as években egyre határozottabbá váló „elszakadási” folyamatot jelentősen felgyorsították (a folyóirat bojkottja a két szerkesztő kinevezéséhez köthető). Károlyi Árpád hasonlóan ítélte meg a helyzetet Hajnalhoz intézett egyik levelében: „Lehet, hogy nincs igazam, amikor azt gondolom, hogy Hegedűs Lóránt110 csak egy részüknek vörös posztó 108 Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet. I. kötet: Hóman Bálint: Őstörténet, törzsszervezet, keresztény királyság. Budapest. Kir. Magy. Egyetemi Nyomda, év nélkül, 443 1. és 25 melléklet. Századok, 1929-30. 9-10. szám 423-429.; Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet IV kötet: Szekfű Gyula: A tizenhatodik század. Budapest, Kir. magy. egyetemi nyomda, év nélkül, 439 1. és 15 melléklet, V kötet: Szekfű Gyula: A tizenhetedik század. Budapest, Kir. magy. egyetemi nyomda, év nélkül, 429, 1. és 18 melléklet. - Századok, 1929-1930. 9-10. szám 881-903.; és Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar történet. VI. kötet: Szekfű Gyula: A tizennyolcadik század. Budapest, Kir. magy. egyetemi nyomda; év nélkül, 495 1. és 17 melléklet. - Domanovszky Sándor recenziója: Századok, 1933. 7-8. szám 308-315. 109 Legelső kritikai felvetései közé tartozott „A reformkor nemzedéke” c. tanulmányában tett megállapításai, amelyben ezeket írta: „Csak kuriózumképen említjük meg, hogy Szekfű, aki utolsónak írt az egész magyar nemzet fejlődését vizsgáló összefoglaló munkát, »A magyar állam életrajzásban az 1825 előtti kornak s így Széchenyi föllépése körülményeinek megrajzolásánál is teljesen a régi hagyományos felfogás szellemében járt el. így a »Három nemzedékiben a reformkor kritikai vizsgálata nem is hozhatott más eredményt, mint az 1848 előtti liberális éra nimbuszának széttörését. S a következtetést, amit Szekfű, gondolatsorának utolsó tagjánál hirtelen megállva, nem állapított meg, hogy t. i. melyik hát az a kor, amelyhez képest a nemzet hanyatlott, egyik bírálója [Patek Ferenc, 1. a következőkben - EL.] le is vonta, amikor a szatmári békétől II. József föllépéséig terjedő periódust állította oda, mint a nemzet fénykorát - Századok 1923. 1-6. 75. (Többségében persze rajongó kritikák jelentek meg a nagy műről. A fent említett recenzens pl. ezeket írta a Három nemzedéket méltató ismertetésében: „A szatmári békétől II. Józsefig terjedő kor ez, amelyet oly hibásan neveznek a tespedés korának. S hogy a nemzet, felhagyva a pusztító belső harcokkal, egyesült a közös, józan munkában, bámulatos volt az eredmény Tán egész történetünk nem mutat fel oly rövid idő alatt oly hatalmas gazdasági föllendülést és különösen oly számbeli gyarapodást, mint a pragmatica sanctio megszületése és megvédelmezése korszakában.” - Patek Ferenc: Három nemzedék. Katholikus Szemle 1921. IV szám 193-207. Az idézett rész a 196. oldalon található.) 110 A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, a Magyar Kereskedelmi Bank igazgatója, aki komoly pénzügyi támogatásban részesítette a Magyar Történelmi Társulatot és a Századokat. Ennek „ellentételezéséül” több „történeti tárgyú” munkájáról közölt ismertetést a Századok, amit sokan kifogásoltak.
