Századok – 2015

2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hernády Zsolt: "...küzdve a hontalanság fájdalmaival..." Rónay Jácint levelei Szemere Bertalanhoz

RÓNAY JÁCINT LEVELEI SZEMERE BERTALANHOZ 647 OSzKK Levelestár. Mellette boríték megcímezve: „M. B. Szemere Paris 12. Rue Boursault. ” A boríték túloldalán Szemere kézírásával: „Rónay, Jan. 1853. Mayer”, valamint nem e levélhez köthető sza­vak. A postai pecsét a borítékon 1853. január 8-i és 9-i. Másolata: MOL R 190. Szemere Bertalan iratai. 2. d. 5 t. Levelezés. Közli: Szemere Bertalan leveleskönyve i. m. 72-73. VI. Rónay Jácint levele Szemere Bertalanhoz London, 1853. március 3. London, 16. Castle Street East, Oxford Street. 3/3. 53. Tisztelt Honfitárs! A Journal des Débats101 azon pillanatban érkezett, melyben ön fellépésé­nek hírét haliám, vegye szívességéért őszinte köszönetemet. A praetendens102 a bukott kísérlet után visszavoná hatalmas proklamációját103, melyet siker ese­tén, miről azonban józan fővel gondolni sem lehetett, kétségkívül sajátjának vallott volna. Egyébiránt önnek szavai a visszavonás után is reáférnek a világ megváltójára, annál is inkább, mert a proklamáció értelmét, sőt szavait is ma­gáévá teszi, csakhogy e nagy szavak máskor és más célra írattak. Mily szegény védelem, mily nyomorúság fogságból ilyesmit írni, mily könnyelműség oly egyé­nekre bízni, kik, miként állítja, beleegyezése nélkül használák! Avagy tán jobb a második felszólítás, melyet a magyar katonasághoz intézett, az elsőnél? Vagy tán okosabb főhadiszállásról szólani, mint örök számkivetéssel fenyegetni azo­kat, kik nem hódolnak parancsainak? De felhagyok e nyomorúságokkal. Ki sa­ját nevével ily könnyelműen játszik, mit várhat attól egy nemzet? A szerencsét­len milánói események után mindenki kárhoztatá a vezetőket. Maga Cobden104 egy alkalommal, még a visszavonás előtt, kérdezé tőlem, ha valóban Kossuth bocsátá-e ki a proklamációt. Én azt felelém, hogy mit sem tudok róla, de szavai után ítélve néki tulajdonítom. A felszólítás igen hasonlít Kossuthhoz, volt rövid válasza. Ügyünk némely angol barátai, kik még mindig tartanak Kossuth nevé­re, óhajtanák őt e részben tisztán látni, de maga a terjedelmes protestáció, tán éppen azért, mert terjedelmes, némi kételyeket hagyott hátra, melyek, úgy látszik, általánosan jellemzik a közvéleményt. Magyar László utazása a geográfiai társulat egyik gyűlésében felolvasta­tott. A titoknok úr ígért a felolvasásra meghívó jegyet, de feledé ígéretét, s csak 101 Francia politikai és irodalmi lap, melynek február 23-i számában az 1. oldalon jelent meg Szemere cikke a milánói felkelés kapcsán: Usurpation du nőm de la Hongrie par M. Louis Kossuth. Vö.: Szemere Bertalan: Napló i. m. 153. (1853. február). 102 Kossuth Lajos 103 Az 1853. február 6-i milánói felkelésre írt proklamációról van szó. Lásd: Lukács Lajos: Ma­gyar politikai emigráció i. m. 98-101. 104 Richard Cobden (1804-1865) angol politikus, a magyar ügy támogatója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom