Századok – 2015
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Soós László: Tisza István kormányalakítása és parlamenti küzdelmeinek első időszaka (1903. november 3. - 1904. április 19.)
TISZA ISTVÁN ... PARLAMENTI KÜZDELMEINEK ELSŐ IDŐSZAKA.593 Az obstrukcióval kapcsolatban a miniszterelnök — békülékeny hangnemben — leszögezte: ’’sem a közvélemény sem az ország érdeke nem kívánja, hogy a t. képviselő urak az ellenzéki akciónak ama, csakis egészen kivételes körülmények által indokolható extrém fegyverével éljenek tovább is, amellyel hónapok óta vívják az ütközetet. Mi nem akarunk semmi egyebet a t. képviselő uraktól, mint azt, hogy teljesen megmaradva meggyőződésül mellett, az állam folyó szükségletének fedezését, az indemnity megszavazását, a változatlan újonclétszám megajánlását rendkívüli eszközöknek igénybevétele által, mesterségesen meg ne akadályozzák.”56 Tisza István a parlament munkaképtelenségének számlájára írta, hogy például a kereskedelmi szerződések megkötése tárgyában érdemi előrelépés nem történt. A kormány által sürgősen elvégzendő feladatok közé sorolta a „folyó évre kiállítandó újoncok” megszavazását, és a költségvetéssel kapcsolatos kérdések rendezését. Nevezetesen a kormánynak felhatalmazást kell kérnie — az 1902. évi bázison — az 1903. év, valamint az 1904. év első hónapjának költségvetési kezelésére.57 A miniszterelnök a további pénzügyi intézkedésekről az 1904. évi költségvetés kidolgozásakor szándékozott beszámolni. A költségvetést érintő feladatként szerepelt továbbá az állami kiadások csökkentésének terve. Erre a lépésre azért volt szükség, mert — az előadó szerint — a katonai kiadások növelését és a korábban megígért állami alkalmazottak fizetésének rendezését úgy kell megvalósítani, hogy az állami bevételek növekedésének üteme lelassult.58 Ezért a pénzügyi egyensúly fenntartása érdekében a beruházásokra vonatkozó törvényjavaslatot az új kormány visszavonja.59 A nemzetiségi „agitátorok túlzó” követeléseit elutasítva Tisza István kifejtette: ”At vagyunk hatva azzal a meggyőződéssel, hogy az ország nem magyar ajkú polgárai bizalmának, rokonszenvének megnyerése, megerősítése fontos nemzeti feladat és hogy a kölcsönös jó viszony ápolása életkérdés magukra miniszterek, valamint a két igazságügyi miniszter képviselői, a hadügyminiszter vezetésével 1903. februárban és márciusban Bécsben, majd májusban Budapesten további megbeszéléseket folytattak. Az átdolgozott tervezetet a hadügyminiszter 1903. jül. 20-án küldte meg véleményezésre a miniszterelnök részére. A kormányváltás következtében a tervezet minisztertanácsi megvitatására csak 1904. május 9-én került sor. OL K26-1907-XLI-3563. A honvédelmi miniszter felirata a miniszterelnök részére. 1903. jül. 26. 56 Néppárt, V évfolyam. 47. szám. 1903. nov. 21. Kezdődik a garázdálkodás. „Tisza István is egérfogó programot adott az országnak, melybe a jóakarat kellemes illatú szalonnája csalogat bennünket.” A főszerkesztő Rakovszky István kifogásolta továbbá, hogy a miniszterelnök a telepítés és a kivándorlás kérdésével nem foglalkozott. 57 Az 1903. évi költségvetés kidolgozásának előkészítéséről lásd: OL Lukács László iratai (P 2256 Nr. 66.1-16. cs. Lukács László pénzügyminiszter feljegyzése Széli Kálmán miniszterelnök részére az 1903. évi költségvetés tárgyában. 1902. jún. 21. 58 Az állami bevétel növekedése 1897-ben 8,5 millió koronát tett ki, 1901-ben már csak 1,5 millió koronát. 59 A gazdasági válságból történő kilábolást segítő állami beruházásokról szóló törvényjavaslat célkitűzéseit Széli Kálmán miniszterelnök az 1903. évi költségvetés beterjesztésekor részletesen ismertette, de parlamenti beterjesztésére csak 1903. május 28-án került sor. (Képviselőházi Napló 1903. máj. 28. 281. országos ülés. 1901-1906. XVI. kötet.) Az előirányzott 262 millió korona jelentős részét vasúti és kormányzati beruházásokra tervezték fordítani. A beruházási törvényről a Széli- és a Khuen-Héderváry-kormány időszakában érdemi döntés nem született.
