Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: Városlakó földbirtokosok a középkori Poroszországban
VÁROSLAKÓ FÖLDBIRTOKOSOK A KÖZÉPKORI POROSZORSZÁGBAN 509 tartásai ugyancsak sok polgár városi földtulajdonáról őriztek meg adatokat. Neustadt Thorn-ban például Jakob Mess 18,5 hold kertföld tulajdonosa volt, Hans Steffen és Weys Baltzar 15-15 holddal, Walter Ješke 12, Hans Polnisch 8, Simon Olsthleger és Augustin Bernwald 4,5-4,5 holddal, Walter Grampke vagy Bartz Binick pedig 33 holddal rendelkezett. A cenzus minden esetben holdanként 10 Schilling volt.17 Jacob Rackendorffynne vagy Woyteck Kursenynen szőlőskertjeinek nagyságáról viszont a feljegyzések semmit sem tartalmaznak, csak annyit tudhatunk, hogy utána 1, illetve 4 márka cenzust fizettek.18 A thorni városi könyvekben gyakran szerepeltek földek, kertek adásvételével kapcsolatos feljegyzések. 1388-ban például Peter Hauwill és lánya 15 márkáért adott el egy szőlőskertet.19 1396-ban „Lemke von der Lake”, 1435-ben pedig Niclos Gebauwerfint vásárolt egy-egy kertet.20 Niclos Jelin, Altstadt Thorn polgármestere 1444-ben igen tekintélyes nagyságú szőlőt vásárolt, mert 200 márka vételárat fizetett.21 Az ilyen kertek, földbirtokok, ingatlanvagyonok gyakran egy-egy hitelügylet fedezetéül, zálogként is szolgáltak. Altstadt Elbingben például a kölcsönügyletek többségében föld vagy kocsma volt a zálog.22 A magántulajdonban lévő birtokok mellett a városi földek egy része megmaradt a közösség osztatlan tulajdonában, és a magisztrátus vagyonkezelése alá tartoztak, melyek bevételei a városi kasszát gyarapították. Ezeket a városi tulajdonú földeket általában bérbe adták a város polgárainak. 1295 táján például Elbing város tanácsa V2 márka bérleti díj fejében örökíthető bérletbe adott egy parcellát a Nógat folyó partján Berthold hentesnek.23 Egy bizonyos Peter és testvére (mindketten elbingi polgárok) 1297-ben 4 évre vett bérbe egy legelőt, amiért évente 3% márka bérleti díjat kellett fizetni.24 A következő évben 8 elbingi polgár együtt, közös vállalkozásként 16 évre vette bérbe a várostól az ún. „hosszú legelőt” évi 6,5 márka ellenében.25 Ugyanebben az évben „Gerhardus de Dulme et Hertwicus” 8 Hufe városi földet vett bérbe, telkenként 17 Tabulae cereae civitatis Torunensis. Tabliczki Woskowe miasta Torunia ok. 1350 I. Pot. XVI w. wydali Karol Górski, Witold Szczuczko (Towarzystwo Naukowe w Toruniu, Fontes 69.) Warszawa-Poznan-Torun 1980. 98. 18 Uo. 118., 121. 19 Ksiega lawnicza Nowego Miasta Torunia (1387-1450) wydal Karola Ciesielska (Towarzystwo Naukowe w Toruniu, Fontes 63.) Warszawa-Poznari 1973. Nr. 16. 20 Uo. Nr. 161., 1685. 21 Liber Scabinorum Veteris Civitatis Torunensis (1428-1456) Secunda Pars (1444-1456). Ksiga lawnicza Starego Miasta Torunia (1428-1456) wydali Karola Ciesielska, Janusz Tandecki, Torun 1993. Nr. 1070. 22 Preussisches Urkundenbuch. Bde. I,1-VI,2. Hgg. Rudolf Philippi, Carl Peter Woelky, August Seraphim, Max Hein, Erich Maschke, Hans Koeppen, Klaus Conrad, Königsberg-Marburg 1882- 1986. (a továbbiakban: PUB) VI,2. Nr. 811., 812., 813., 814., 815., 816., 817., 818., 819., 820., 821., 822., 823., 824., 936., 937., 938., 939., 940., 941.; Codex diplomaticus Warmiensis oder Regesten und Urkunden zur Geschichte Ermlands. Bde. I-IV Hgg. Carl Peter Woelky, Johann Martin Saage, Viktor Röhrich, Franz Liedtke, Hans Schmauch, Braunsberg 1860-1935. (a továbbiakban: CDW) I. Nr. 289. és IV Nr. 226. 23 Arthur Semrau: Der Markt der Altstadt Elbing im 14. Jahrhundert. Mitteilungen des Coppernicus-Vereins für Wissenschaft und Kunst zu Thorn 30. (1922) 4. 24 Uo. 5. 25 Uo. 5.
