Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Pósán László: Városlakó földbirtokosok a középkori Poroszországban
Pósán László VÁROSLAKÓ FÖLDBIRTOKOSOK A KÖZÉPKORI POROSZORSZÁGBAN A középkori városok Európa-szerte szinte mindenhol mezőgazdasági művelésre és állattartásra alkalmas földterületekkel rendelkeztek, így polgáraik s lakóik a kereskedelem, a kézműipar vagy más foglalkozások mellett agrártevékenységet is folytattak.1 Az Elbától keletre fekvő, elsősorban a Balti-tenger partvidékén lévő Hanza városoknak különösen nagy földbirtokai és tekintélyes számú cenzusfizető falvai voltak. 1400 táján például Lübeck 17 saját faluval rendelkezett,2 Stralsundnak 12, Greifswaldnak pedig 23 faluja volt.3 A középkori Poroszországban, a német lovagrendi államban is a városok komoly földterületeket mondhattak a magukénak. Kulm (Chehnno) város 1330- 1430 közötti törvényszéki iratai, a Liber memoriarum Colmensis civitatis feljegyzései szerint a 14. század közepén például Kulm lényegében Lübeckhez hasonló kiterjedésű földbirtok, 15 falu ura volt. Hatban (Rens, Dietrichsdorf, Siegelhardisdorf, Hildebrandisdorf, wunsdorf, Hegewaldt) német telepesek laktak, kilencben (Rudin, Gelen, Vyschonia, Koczkow, Lykow, Colmenicz, Tilia, Smellen, Grobyn) pedig lengyel és porosz parasztok éltek.4 Elbing (Elbl^g) városa ugyancsak jelentős, mintegy 600 Hufe területet kitevő földbirtokkal rendelkezett, amelyen több saját falut is alapított.5 Az 1400 táján készült Geometria Culmensis leírása szerint Poroszországban 300 rúd (Rute) hosszú és 10 rúd széles terület, azaz 9000 négyzetrúd jelentett 1 Hufét, ami 30 holdnak felelt meg („... 30 iugera unum mansum”). Ugyanezeket az értékeket tartalmazták 1 Vö. pl. Lewis Mumford: A város a történelemben. Bp. 1985. 272-273.; Hartmut Boockmann: Die Stadt im späten Mittelalter. München 1986. 48.; Kubinyi András: A mezőgazdaság történetéhez a Mohács előtti Budán. Gallinczer Lénárt számadáskönyve 1525-ből. In: US: Tanulmányok Budapest középkori történetéről I—II. Bp. 2009., itt: I. 407^447. 2 Julius Hartwig: Die Rechtsverhältnisse des ländlichen Grundbesitzes im Gebiet der freien und Hansestadt Lübeck. Zeitschrift für Lübeckische Geschichte 9. (1908) 244-246. 3 Konrad Fritze: Am Wendepunkt der Hanse. Berlin 1967. 84., 88. 4 Liber memoriarum Colmensis civitatis. Das Kulmer Gerichtsbuch. (Veröffentlichungen aus den Archiven Preussischer Kulturbesitz 44.) Bearb. Carl August Lückerath - Friedrich Benninghoven, Köln-Weimar-Wien 1999. (a továbbiakban: Liber memoriarum Colmensis civitatis) Nr. 177. (Rens), Nr. 8., 230. (Dietrichsdorf), Nr. 66. (Siegelhardisdorf), Nr. 385. (Hildebrandisdorf), Nr. 8. (Wunsdorf), Nr. 126. (Hegewaldt), Nr. 178. (Rudin), Nr. 65. (Gelen), Nr. 62. (Vyschonia), Nr. 43. (Koczkow), Nr. 81. (Lykow), Nr. 124, 274. (Colmenicz), Nr. 186. (Tilin), Nr. 297. (Smellen), Nr. 341. (Grobyn) 5 Astrid Kaim-Bartels: Die Städte Kulm und Elbing und ihre Dörfer im Mittelalter. Beiträge zur Geschichte Westpreußens 11. (1989) 19-21.
