Századok – 2015

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Magyarország kapcsolatai az Apostoli Szentszékkel (1523-1526)

MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI AZ APOSTOLI SZENTSZÉKKEL (1523-1526) 501 dása miatt újabb hat hónappal felfüggesztette.164 Ez év októberében a káptalan Salviati bíboroshoz, az ország bíboros protektorához fordult: levelükben ki­emelték, hogy az ügy aláássa az országban a Szentszék iránti bizalmat és a lu­theri eretnekség terjedésének kedvez.165 Közreműködésre kérték Burgio nunci­­ust is, aki jelentésében arról panaszkodott Sadoletónak, hogy mind a káptalan, mind Szálkái érsek emiatt minden nap zaklatja, pedig ő csak a pápa utasításait követi.166 Az eset messze túlnőtt önmagán: a kiközösítéssel és bírságokkal terhelt káptalan nem tudta maradéktalanul ellátni sem a hívek lelki gondozását, sem a rárótt katonaállítási kötelezettséget, amely a lutheri eretnekség terjedése és az állandó török fenyegetettség miatt igen kényelmetlen lett a Szentszék számára is. Burgio és Campeggio jelentései arról árulkodnak, hogy az üggyel a király és Szálkái érsek is rendszeresen foglalkozott,167 igazi áttörésre azonban csak 1525 augusztusában került sor. Augusztus 8-án Lajos király, augusztus 16-án pedig Szálkái érsek a pápától a per megszüntetését kérte.168 Szálkái még azt is fel­ajánlotta, hogy a Filippo Sergardinak járó ezer forintot is hajlandó kifizetni az elszegényedett kanonokok helyett, akik már 4000 forintot fizettek a sienainak. A leveleknek végül meg is lett a hatása: a pápa az egyházi büntetések alól a káptalan tagjait felmentette. Az egyik nyomós érv az ügy botrányos volta és a hí­vek között keletkezett zavarodottság volt, mely a kanonokok szerint akár a lu­theri tanok terjedését is elősegítheti. Másrészt az alperes esztergomi káptalan ki­váló jogérzékkel arra hivatkozott, hogy a mindenkori magyar király egyúttal esz­tergomi kanonok is, így az esetleges kiközösítés őt is érintené.169 A pápa ítéletét 1526 januárjában mind a király, mind Szálkái érsek megköszönte.170 Az adósság kiegyenlítése és a kápolna uniójának jogi ügyintézése 1527 márciusában is foly­tatódott, amellyel Francesco Marsuppinit bízták meg.171 Filippo Sergardi végül 1529-ben több mint 15 év pereskedés után döntött úgy, hogy lemond javadalmá­ról, melyet VII. Kelemen pápa végül Sbardellati Ágostonnak adományozott.172 164 MNL OL DF 237 395. 165 1524. okt. 28. Simonyi E.: Flórenci okmánytár i. m. II. n. 543.; OSzK Kt Föl. Hung. 1277/6. s. n.; Le Carte Strozziane i. m. 4. 166 Salviati bíborosnak írott levelét (1524. okt. 29.) 1. uo. 1524. okt. 31-i jelentése: Relationes oratorum pontificiorum i. m. 56-60., n. 18., 60. 1671. m. 88-92., n. 29., 92.; 116-121., n. 35., 117.; 121-131., n. 36., 131. (1524. dec. 6. és 1525. jan. 20., 22.) 168 ASV A.A. I-XVIII. n. 2527., kiad. Theiner, A.: Vet. mon. Hung. i. m. II, 652., n. 855.; Besse­nyei J: Lettere di principi i. m. 38-41., n. V/4. A levelek küldéséről 1. Relationes oratorum ponti­ficiorum i. m. 245-251., n. 64., 249-250.; 251-257., n. 65., 256. 169 MNL OL DF 237 397. - A magyar király esztergomi kanonokságáról 1. Kárpáthy-Krav­­jánszky Mór-. A magyar király és királyné esztergomi kanonoksága. Theologia 4. (1937) 53-61.; Solymosi L.: Jegyzőkönyv i. m. 39-40. Kárpáthy-Kravjánszky Mór Kuthasy János esztergomi érsek propositio consistorialisára támaszkodik, ennek kiadását 1. Tusor P. - Nemes G.: Consistorialia i. m. 220-223, n. 235. 170 ASV A.A. I-XVTII. n. 2533., kiad. Theiner, A.: Vet. mon. Slav. i. m. I, 590, n. 804.; Bessenyei J: Lettere di principi i. m. 44-45., n. V/7. Erre 1. még Relationes oratorum pontificiorum i. m. 320-323., n. 83., 322. 171 ETE I. 308-311., n. 301-302. 172 Theiner, A.: Vet. mon. Slav. i. m. I. 601-602., n. 821-823.

Next

/
Oldalképek
Tartalom