Századok – 2015
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Magyarország kapcsolatai az Apostoli Szentszékkel (1523-1526)
MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI AZ APOSTOLI SZENTSZÉKKEL (1523-1526) 501 dása miatt újabb hat hónappal felfüggesztette.164 Ez év októberében a káptalan Salviati bíboroshoz, az ország bíboros protektorához fordult: levelükben kiemelték, hogy az ügy aláássa az országban a Szentszék iránti bizalmat és a lutheri eretnekség terjedésének kedvez.165 Közreműködésre kérték Burgio nunciust is, aki jelentésében arról panaszkodott Sadoletónak, hogy mind a káptalan, mind Szálkái érsek emiatt minden nap zaklatja, pedig ő csak a pápa utasításait követi.166 Az eset messze túlnőtt önmagán: a kiközösítéssel és bírságokkal terhelt káptalan nem tudta maradéktalanul ellátni sem a hívek lelki gondozását, sem a rárótt katonaállítási kötelezettséget, amely a lutheri eretnekség terjedése és az állandó török fenyegetettség miatt igen kényelmetlen lett a Szentszék számára is. Burgio és Campeggio jelentései arról árulkodnak, hogy az üggyel a király és Szálkái érsek is rendszeresen foglalkozott,167 igazi áttörésre azonban csak 1525 augusztusában került sor. Augusztus 8-án Lajos király, augusztus 16-án pedig Szálkái érsek a pápától a per megszüntetését kérte.168 Szálkái még azt is felajánlotta, hogy a Filippo Sergardinak járó ezer forintot is hajlandó kifizetni az elszegényedett kanonokok helyett, akik már 4000 forintot fizettek a sienainak. A leveleknek végül meg is lett a hatása: a pápa az egyházi büntetések alól a káptalan tagjait felmentette. Az egyik nyomós érv az ügy botrányos volta és a hívek között keletkezett zavarodottság volt, mely a kanonokok szerint akár a lutheri tanok terjedését is elősegítheti. Másrészt az alperes esztergomi káptalan kiváló jogérzékkel arra hivatkozott, hogy a mindenkori magyar király egyúttal esztergomi kanonok is, így az esetleges kiközösítés őt is érintené.169 A pápa ítéletét 1526 januárjában mind a király, mind Szálkái érsek megköszönte.170 Az adósság kiegyenlítése és a kápolna uniójának jogi ügyintézése 1527 márciusában is folytatódott, amellyel Francesco Marsuppinit bízták meg.171 Filippo Sergardi végül 1529-ben több mint 15 év pereskedés után döntött úgy, hogy lemond javadalmáról, melyet VII. Kelemen pápa végül Sbardellati Ágostonnak adományozott.172 164 MNL OL DF 237 395. 165 1524. okt. 28. Simonyi E.: Flórenci okmánytár i. m. II. n. 543.; OSzK Kt Föl. Hung. 1277/6. s. n.; Le Carte Strozziane i. m. 4. 166 Salviati bíborosnak írott levelét (1524. okt. 29.) 1. uo. 1524. okt. 31-i jelentése: Relationes oratorum pontificiorum i. m. 56-60., n. 18., 60. 1671. m. 88-92., n. 29., 92.; 116-121., n. 35., 117.; 121-131., n. 36., 131. (1524. dec. 6. és 1525. jan. 20., 22.) 168 ASV A.A. I-XVIII. n. 2527., kiad. Theiner, A.: Vet. mon. Hung. i. m. II, 652., n. 855.; Bessenyei J: Lettere di principi i. m. 38-41., n. V/4. A levelek küldéséről 1. Relationes oratorum pontificiorum i. m. 245-251., n. 64., 249-250.; 251-257., n. 65., 256. 169 MNL OL DF 237 397. - A magyar király esztergomi kanonokságáról 1. Kárpáthy-Kravjánszky Mór-. A magyar király és királyné esztergomi kanonoksága. Theologia 4. (1937) 53-61.; Solymosi L.: Jegyzőkönyv i. m. 39-40. Kárpáthy-Kravjánszky Mór Kuthasy János esztergomi érsek propositio consistorialisára támaszkodik, ennek kiadását 1. Tusor P. - Nemes G.: Consistorialia i. m. 220-223, n. 235. 170 ASV A.A. I-XVTII. n. 2533., kiad. Theiner, A.: Vet. mon. Slav. i. m. I, 590, n. 804.; Bessenyei J: Lettere di principi i. m. 44-45., n. V/7. Erre 1. még Relationes oratorum pontificiorum i. m. 320-323., n. 83., 322. 171 ETE I. 308-311., n. 301-302. 172 Theiner, A.: Vet. mon. Slav. i. m. I. 601-602., n. 821-823.
