Századok – 2015

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szent László horvátországi háborújáról. Az 1091. évi hadjárat történetének forráskritikai vizsgálata

SZENT LÁSZLÓ HORVÁTORSZÁGI HÁBORÚJÁRÓL

455

beilleszthetitek az események menetéről alkotott képünkbe (a horvát nemes követjárásáról szóló beszámoló egyébként a dolgozatom történeti részében kifejtendő argumentumok alapján hiteltelennek is tűnik). Inkább azért lesz érdemes külön is foglalkoznunk a Deér által említett két motívummal, mert segítségükkel filológiai kapcsolatot rekonstruálhatunk a Historia Salonitana és a 14. századi magyar krónikakompozíció anyaga között (erről alább bővebben is szólni fogok).

Amennyiben számba vesszük azokat a konkrétumokat, amelyeket a Historia Salonitana a horvátországi hadjárat körülményeiről és menetéről közöl, akkor a következőket emelhetjük ki:

1. Zvonimir király örökös nélkül halt meg, ezért Horvátországban politikai

anarchia tört ki;

2. az egyik horvát előkelő László magyar királyhoz fordult segítségért;

3. László akadálytalanul birtokba vette a Dráva és a Gvozd-hegység közötti területet;

4. László számottevő, de győzedelmesen megvívott harcok árán elfoglalta a

Gvozd-hegységet;

5. László a tengermellékre már nem jutott el, mert országát „szkíta” támadás

érte.

Más források segítségével igazolható, hiteles információnak tűnik ezek közül mindenekelőtt a Zvonimir gyermektelen halálára és az ez után következő zűrzavaros állapotokra vonatkozó adat,38 valamint annak említése, hogy Szent Lászlót az országát ért kun támadás kényszerítette a hadjárat befejezésére.39 Tökéletesen hihetőnek tűnik az is, hogy a magyar seregek csak a Gvozd-hegységben kerültek szembe érdemi ellenállással, hiszen minden valószínűség szerint itt húzódott az önálló Horvát Királyság északkeleti határa Zvonimir király és elődei idejében.40 Nem lehet ellenőrizni (de természetesen kategorikusan cáfolni sem) a horvát előkelő magyarországi útjára vonatkozó értesülést. Egyértelműen hibás azonban jelenlegi ismereteink szerint Spalatói Tamás azon adata, amely szerint csak Szent László horvátországi hadjárata terjesztette volna ki a magyar fennhatóságot a Dráva jobb partján fekvő területekre, hiszen komoly argumentumok mutatnak arra, hogy a Magyar Királyság által ellenőrzött terület már ezt megelőzően is a Gvozd-hegység előteréig ért.41 Mindez azt jelenti, hogy a Historia Salonitana öt konkrét adatából csupán kettőt tekinthetünk bizonyítottan helyesnek, egy harmadikat valószínűnek és egy negyediket lehetségesnek - egy tényszerű közlése azonban szinte bizonyosan hibás. Magam tehát úgy látom, hogy szerfölött kockázatos lenne Spalatói Tamás beszámolóját

38 Nada Klaić: Povijest Hrvata u ranom srednjem vijeku. Zagreb 1975.2 486.

39 SRH I. 412.

40 Ivo Goldstein-. Hrvatski rani srednji vijek. Zagreb 1995. 352.; Neven Budak - Tomislav Raukar: Hrvatska povijest srednjeg vijeka. Zagreb 2006. 105. (a von. rész Neven Budak munkája)

41 Fauler Gy.: Horvát-Dalmátország i. m. 198-202.; Györffy Gy.: Szlavónia i. m. 223-239.; Zsoldos A..: Egész Szlavónia i. m. 274-277.; Körmendi T: Szlavónia i. m. 369-387.