Századok – 2015

2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: Szent László horvátországi háborújáról. Az 1091. évi hadjárat történetének forráskritikai vizsgálata

Az irat pontosabb keltezése elsősorban azért került viták kereszttüzébe, mert az alpereseknek adott haladék 1091. december 25-i lejárta után a zárai bírótársaknak az év végéig igen rövid idejük (csupán néhány napjuk) maradhatott arra, hogy ítéletüket meghozzák és írásba foglalják, valamint intézkedjenek a végrehajtásról.10 Pauler Gyula ezért úgy vélte, hogy a bírák minden bizonnyal még a haladék letelte előtt lezárták a pert: az alperesek makacssága szerinte már 1091 júliusában is nyilvánvaló lehetett, így akár már ekkor megszülethetett a Vekenege számára kedvező végső döntés.11 Ferdo Sišić ezzel szemben inkább azt gyanította, hogy az oklevelet a firenzei kalkulus szerint keltezhették. Ez utóbbi évszámítási rendszer az 1091-i esztendőt a mi fogalmaink szerint 1091. március 25-én kezdte, és 1092. március 24-én zárta le: így tehát bőségesen elég idő maradhatott december 25. és az év firenzei kalkulus szerinti vége között arra, hogy a bírótársak eljárjanak az ítélet végrehajtásával kapcsolatban.12 Šišić álláspontját Györffy György elutasította, mégpedig arra hivatkozva, hogy Dalmáciában a 11-12. században még nem lehet kimutatni a firenzei kalkulus használatát.13 Pauler véleménye azonban — ahogy fentebb arról már szó esett — ma is meghatározónak számít nemcsak Dragus prior oklevelét illetően, hanem ebből következően Szent László horvátországi hadjáratának pontosabb keltezésével kapcsolatban is.

Magam elsősorban egy perjogi érv alapján vonom kétségbe a Pauler által valószínűsített kibocsátási dátumot. Nézetem szerint ugyanis semmi okunk sincsen azt feltételezni, hogy a zárai bírák előbb 1091 karácsonyáig tartó haladékot engedélyeztek az alpereseknek, majd ennek letelte előtt lezárták volna a pert egy in comtumaciam (vagyis a távollévő fél terhére) hozott ítélettel. Ez a dalmáciai városok korabeli joggyakorlatában irányadónak tekintett római jog előírásai szerint igen súlyos eljárási hibának minősült volna.14 Kénytelenek vagyunk tehát azt feltételezni, hogy Dragus oklevele igenis 1091. december 25. után kelt, annál is inkább, mert semmilyen körülmény nem zárja ki, hogy az év hátralévő napjaiban a városi elöljárónak mind a döntés írásba foglaltatására, mind pedig a végrehajtás parancsba adására elegendő ideje maradt. A dalmáciai városokban — és köztük konkrét példákkal igazolhatóan Zárában is — korsza-446 KÖRMENDI TAMÁS

10 Elvileg felmerülhetne, hogy maga a per esetleg még az oklevél kibocsátását megelőző években kezdődött volna, és hogy így a haladék is még 1090 karácsonyán járt volna le. Ezt a lehetőséget azonban bizonyosan kizárhatjuk. A Dragus nevében kelt oklevél szövege szerint ugyanis a per „harmadik hivatalviselésem első évében” (in primo anno mee tertie recuperationis) indult (DHA I. 273.): ezt a hivatali esztendőt az oklevél egyértelműen jelzett éves keltéből adódóan nyilván nem tehetjük 1091-nél későbbre. Más forrásból viszont azt is tudjuk, hogy Dragus 1096-ban a harmadik hivatali ciklusa ötödik évét töltötte (CDCr I. 205.). Ezen két adatból kiindulva Dragus harmadik hivatalviselésének első esztendeje csakis 1091-ben kezdődhetett, és 1092-ben érhetett véget - vagyis az 1091-i oklevélben emlegetett, a per során elrendelt haladék csakis 1091 júliusától ugyanezen év karácsonyáig tarthatott (DHA I. 273. [1. sz. jegyz. - Györffy György]).

11 Pauler GyHorvát-Dalmátország i. m. 207-208.

12 Šišić, F: Priručnik i. m. 315. - Šišić keltezését vette át Deér József is (Külpolitika i. m. 86.).

13 DHA I. 273. (1. sz. jegyz.)

14 Pauler azon megjegyzése, hogy az alperesek valószínűleg már júliusban távoztak Zárából (Pauler Gy.: Horvát-Dalmátország i. m. 207.), forrásadatokkal különben sem támasztható alá: még ha tényként fogadnánk is el az általa feltételezett perjogi nonszenszt, ez legfeljebb arra lenne elegendő, hogy az oklevél keltének terminus post quem-jét helyezzük 1091 nyarának derekára.