Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pál Lajos: Egy folyóirat a történész viták kereszttüzében, Századok (1931-1943)
EGY FOLYÓIRAT A TÖRTÉNÉSZ VITÁK KERESZTTŰZÉBEN 39 Szekfűt és csoportját megnyerték arra, hogy Mályusznak az első adandó alkalommal Budapesten megfelelő egyetemi statust szerezzenek. A Szeged-Budapest váltást nemcsak a Századok helyzete indokolta, hanem egy szubjektív ok is, az hogy Mályusz nagyon elégedetlen volt szegedi egyetemi tanárságával, azt kezdettől fogva elviselhetetlen nyűgnek tekintette.20 Már 1931 őszétől — a fent említett Török-féle habilitációs eljárások megindulása előtt — levelekkel ostromolta Hómant és Domanovszkyt, hogy találjanak számára budapesti munkalehetőséget21 akár főlevéltárosként, akár a pesti egyetemen helyettesítő tanárként.22 ígéretet kapott arra, hogy támogatják Pestre jövetelét, de azért még egy évet várnia kellett,23 hogy a Pázmány Péter Tudományegyetemre kapjon beosztást Hóman és Domanovszky helyettesítésére. Hajnal ez alatt az idő alatt többször is igyekezett barátját („megfelelő”) helyzetbe hozni. Erre az egyik alkalom 1932 nyarán Aldásy Antal24 halálával meg-20 Visszaemlékezéseiben Szegeddel szemben érzett ellenszenvét azzal magyarázta, hogy hiányzott a kutatómunkájához szükséges könyvtári háttér, amit Budapesten megszokott, de legnagyobb mértékben hiányzott a levéltár, amelyben az eredeti oklevelek faggatása már-már szenvedélyévé vált. Mályusz: Emlékirat (Középkori történet c. fejezet) - Mások szerint nyűgösségének okai között szerepelt, hogy szegedi tanártársai nem fogadták el Mályusz különcködéseit, visszahúzódását. így ezek együtteseként a viszonyokat, a „társasági életet” üresnek, parlaginak érezte, „szegedi kiküldetését” már-már száműzetésnek fogta fel. - A rossz közérzethez hozzájárult az is, hogy nem volt népszerű a hallgatók között. Egy ilyen esetvolt az is, amikor jogász-hallgatók 1931. november 12-én és 13-án zajló, kezdetben antiszemita tüntetésnek indult akciója később a tanárok elsősorban Mályusz elleni atrocitássá (egyetemi órájának megtartása után valaki játék-bűzbombát dobott a terembe) alakult át! V ö.: Miklós Péter: A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben. Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány, Szeged-Szabadka, 2011. 91. - Hajnal egyik levelében sajnálkozott az említett incidens miatt, de saját maga is hozzájárult különféle „tudósításaival” ahhoz, hogy Mályusz ne érezze jól magát Szegeden. Arról írt pl., hogy „Zolnay B.-val a múltkor együtt voltam, vártam, hogy szóba hozza, de nem említette [az előbbi jogászi affért - PL.], pedig rólad beszélt, hogy azért »kissé felfújt nagyság« vagy. (...) [továbbá azt is szóba hozta, hogy - EL.] Szekfu már magántanár-korodban azzal érvelt ellened, hogy a hallgatók nem szeretnek, kíméletlenül kiküldőd őket; attól féltem, újra felhasználják ez esetet.” - MTAK K Mályusz Elemér levelezése, Hajnal Mályusznak 1931. november 28. 21 Hajnal egyik levelének tanúsága szerint felmerült az is, hogy Mályusz az Eötvös Kollégium tanára legyen. Azt írta: „Dom. nak említettem az Eötvös koll. eszméjét; felfigyelt rá. Szerinte legjobb lenne ide az egyetemre kerülnöd, számfeletti tanárnak. Csak ne menne minden oly lassan, tudnánk már, hogy miféle leépítéseket akarnak!” - Hajnal Mályusznak, 1932. január 11. MTAK K Mályusz Elemér levelezése. 22 Soós István: Mályusz Elemér és Deér József 61-80. In Capitulum 11. Deér József emlékezete. Tanulmányok Deér József (1905-1972) professzor születésének centenáriumára. Szerk. Koszta László. JATEPress, Szeged, 2006. 23 Hajnal is kiállt barátja mellett, és szorgalmazta Pestre kerülését. „Sok bajunk van a lapped; én néha nagyon el vagyok keseredve, nincs időm az olvasására. De aztán Mályusszal ismét belehecceljük egymást a munkába. Milyen jó is ez a hármas szerkesztőség! Azt hiszem, most már Te is átlátod, mennyire hasznos, hogy a kiegyenlítő vezetést megtartottad. Én Mályusszal egyedül sokszor nem bírnék, igen éles dolgai vannak, viszont nélküle semmihez nem tudtam volna kezdeni, tulajdonképpen ő szerez be mindent, ami igazán értékes és ösztönöz engem is szigorú kritikára. Nagy bajom, hogy a rendtartás sosem volt kenyerem, slendriánságom aztán kétszeres munkát okoz nekem és sok szemrehányást M[ályusz] részéről. Csak már itt lehetne Pesten! [saját kiem. - EL.] A sok tervezgetés, küldözgetés igen bonyolítja a dolgokat.” - MTAK K MS 4524/395 - Kaposvár 1932. március 22. Domanovszky Sándor hagyatéka. 24 Áldásy Antal (1869-1932) történetíró, a történeti segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, az MTA tagja. Hajnalnak nem volt igazán jó véleménye róla, de mások értékelték munkásságát. Holub József megemlékezésében így idézte fel alakját:.....mint ifjú
