Századok – 2015
2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála
416 PÁLOSFALVI TAMÁS 4. Sokat segítene a nyomozásban, ha a letartóztatott személyekről bőségesebb ismereteink volnának, de sajnos még a névsorukat is csak töredékesen ismerjük. Kanizsai Lászlóról és Rozgonyi Sebestyénről már esett szó. Előbbit származása (ne feledjük, hogy anyai ágon Ciliéinek is rokona volt) éppenséggel nem arra predesztinálta, hogy elszánt Hunyadi-pártiként tűzön-vízen át kitartson a néhai kormányzó fiai mellett, de róla legalább több forrás is állítja, hogy résztvett a Cillei-gyilkosságban.197 Rozgonyi és a Hunyadiak kapcsolatáról lényegesen többet tudunk: ő 1448-ban oszmán fogságba esett, és távolléte alatt jószágainak jó része idegen kézre került, ezért hazatérése után kénytelen volt Hunyadi János védőszárnyai alá húzódni.198 Egyértelműen a Hunyadiak hívei közé tartozott (Györgyi) Bódó Gáspár, akinek az apja, Gergely, előbb alvajdaként, majd éveken át budai várnagyként szolgálta Hunyadi Jánost.199 Ugyanez mondható el Geszti Mihályról,200 aki az egyik nándorfehérvári várnagy, Geszti János testvére volt, és 1459-ben Mátyás kamaramestere lett.201 Érdekesebb két másik fogoly esete. A körmöcbányai Modrar Pál még Jiskra szolgálatában tűnt fel, kölcsönökkel segítette a zsoldoskapitányt, és tőle vette bérbe 1453-ban a kassai pénzverdét.202 Később azonban átállt a Hunyadiakhoz, és 1454-ben már a volt kormányzóval harcolt a felső részeken.203 1455-ben zólyomi ispánként találkozunk vele.204 A fia, András, 1455-ben mint Hunyadi László specialis familiaris-a tűnik fel.205 A már ugyancsak említett Georg Henckel lőcsei polgárt V László 1453- ban az egész ország területén megbízta a pénzverés ellenőrzésével (officium probacionis).206 1454 őszén őt (és Miklós küküllői főesperest) bízta meg a király a szászok Márton-napi cenzusának behajtásával,207 amellyel a jelek szerint Hunyadi János rendelkezett.208 Két pénzügyekben járatos szakemberrel van tehát tak a folytatásban is, Jobst von Einsiedel már idézett levele is tájékoztat: „die pehemischen hern sein nach pey in, auch eins teils der osterrischen rethe” - Mlinar, J.: Podoba Celjskih grofov i. m. 272. 197 Pl. a már említett Konrad Hölzler levele. Palacky, F: Urkundliche Beiträge i. m. 104. 198 Vö. Nógrády Árpád: Csepreg ostroma és Sárvár bevétele 1454-ben. Vasi Szemle LXIV (2010: 6. sz.) 686-687. 199 Engel P: Archontológia i. m. II. 38. 200 Én legalábbis vele azonosítom a Beheim által mint „leste Mihell” említett személyt. 201 L. Kubinyi András-. Ernuszt János pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén). Századok 135. (2001) 329. 202 Tóth-Szabó P: Cseh-huszita mozgalmak i. m. 217., 230. 203 Uo. 261., 288.; DL 70244. 204 DL 84932. Engel Pál szerint (Archontológia i. m. I. 245.) Jiskra alispánja, de ez, tekintve, hogy a fia ekkor már Hunyadi László familiárisa, kevéssé valószínű. Ellene szól egyébként az oklevélben szereplő magnificus címe is. 205 Teleki JHunyadiak kora i. m. X. 436. 206 DL 44668. 207 UGDS V 2936., 2937. 208 Uo. 2943. Érdemes megjegyezni, hogy 1455-ben már nem Henckel, hanem Johannes Lemmel, egykori Jiskra-familiáris, udvari lovag intézte a Márton-napi cenzus behajtását, de Hunyadi János mint besztercei gróf ugyanúgy tett kiutalásokat a terhére. Vö. uo. V 2979., 2992.; Engel P-. Archontológia i. m. II. 144.
