Századok – 2015
2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála
TETTES VAGY ÁLDOZAT? HUNYADI LÁSZLÓ HALÁLA 415 éppen Újlaki és Rozgonyi későbbi érkezése. Logikusan elvárható lenne ugyanis, hogy amennyiben a király valóban bosszúra készül, először maga köré gyűjti leginkább megbízható híveit és a csapataikat, különösen annak fényében, hogy a Hunyadiak is erős fegyveres kísérettel rendelkeztek. Anélkül, hogy bizonyítottnak tekintenénk a létezését, szögezzük le, hogy efféle szövetséglevélre van példánk, időben nem is távolról. Egész pontosan arról az oklevélről van szó, amelyet Szilágyi Mihály, Garai László nádor és Újlaki Miklós kötött 1458 júliusában, kísértetiesen hasonló körülmények között. Ehhez a szövetséghez, Szilágyi kivételével, azok a bárók csatlakoztak, akik részesek voltak Hunyadi László kivégzésében, és attól féltek, hogy Mátyás király a néhány hónappal korábban nevében tett ígéret ellenére mégis bosszút áll rajtuk.192 Mivel csak az említett három személy nevében kiállított dokumentum maradt ránk, nem tudjuk, miképpen történt a többiek csatlakozása: esetleg csak szóban, vagy ők külön oklevelet pecsételtek meg. Mivel azonban a két eset körülményei szinte teljesen azonosak, nagyon valószínű, hogy az 1457-hen megfogalmazott szövetséglevél tartalma, ha valóban létezett, hasonló lehetett: esküvel megerősített, egyházi és világi szankciókkal körülbástyázott kölcsönös segítségnyújtási ígéret mindenki ellen, aki a résztvevők bármelyikét fenyegetné. Azt nyilván nem foglalták írásba, hogy el kívánják tenni a királyt láb alól, és ha egyáltalán megfogalmaztak ilyen célt — láttuk, hogy a névtelen beszámoló szerint Újlaki erről tájékoztatta a királyt —, akkor azt nyilván csak szóban tették. A harmadik olyan elbeszélés, amelyik alátámasztani látszik az összeesküvés-teóriát, a költő Michael Beheim tollából származik. O ugyanakkor távolról sem tekinthető „függetlennek”: már korábban is megfordult V László prágai udvarában, ahogy Cilleiében is, és személyesen részt vett az 1456 őszi keresztes hadjáratban, ráadásul Nándorfehérváron ki is rabolták.193 Miután röviden elmeséli, miképpen hurcolta magával a királyt Hunyadi László Temesvárra, majd hogyan érkeztek együtt Budára, azzal folytatja, hogy Hunyadi, nem lévén megelégedve a korábbi gyilkossággal (ti. Chileiével), immár jogos urának (vagyis a királynak) életére és trónjára tört. Ezért csapatokat gyűjtött Budára, mégpedig titokban, éjszaka. A király hívei azonban, erről értesülvén, figyelmeztették Lászlót, mire utóbbi elfogatta a Hunyadi testvéreket. Különösen érdekes azoknak névsora, akiket Beheim a király pártján lévőknek tekint, mert olyan személyeket is megnevez, akiket más források nem: a kalocsai érsek, Garai nádor, a három Rozgonyi fivér, Pálóci országbíró, Ország Mihály, Szomszédvári Henning és Véglesi Jodok mellett Frangepán Duimot194 és Szécsi Miklóst,195 az uralkodó udvarának osztrák-német és cseh tagjaival együtt. Mindenképpen jól informáltnak tűnik tehát, legalábbis ami a kritikus pillanatban a király környezetében tartózkodó személyeket illeti.196 192 Az eseményekre 1. Pálosfalvi Tamás: Szegedtől Újvárig. Az 1458-1459. esztendők krónikájához. Századok 147. (2013) 360-361. 193 Életére röviden 1. Mlinar, J.: Podoba Celjskih grofov i. m. 104-105. 194 1456-ban borsodi ispán és diósgyőri várnagy. Engel P: Archontológia i. m. II. 77. 195 „Herczog Niclaus” aligha lehet más, mint felsőlendvai Szécsi Miklós. 196 Karajan, Th. G. von: Zehn Gedichte i. m. 62-64 (960-1059. sorok). Arról, hogy a cseh és osztrák urak, akik a királlyal együtt estek fogságba Nándorfehérváron, az uralkodó mellett marad-
