Századok – 2015

2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála

TETTES VAGY ÁLDOZAT? HUNYADI LÁSZLÓ HALÁLA 395 záradékkal.65 Tekintve a szerződő felek pillanatnyi katonai helyzetét, a liga cél­ja aligha Hunyadi megnyugtatása volt.66 Sokkal inkább a fenyegető helyzet fel­oldására tett kísérletet kell látnunk benne, amely mögött minden bizonnyal Carvajal legátus állt. Szintén ezt a célt szolgálhatták a Hunyadi felé tett, aligha spontán királyi elhatározásból eredő gesztusok, az erdélyi Léta vár (helyeseb­ben a benne lévő királyi jog) adományozása, illetve a besztercei grófság megerő­sítése.67 A kényszerű megegyezést az is sürgette, hogy III. Frigyes március fo­lyamán újrakezdte a háborúskodást az osztrák és magyar határ mentén, amiből a király némi alappal arra következtetett, hogy a császár, kihasználva V László és Ciliéi távollétét, Ausztria és további magyar területek elfoglalására készül. László mozgósította tehát nemcsak osztrák,68 de morva híveit is,69 ahhoz pedig, hogy őket fizetni tudja, kénytelen volt kölcsönökhöz folyamodni, egyebek mel­lett Hunyaditól is, és cserében legalább átmenetileg belenyugodni a magyaror­szági status quo-ba. A császár mozgolódásai, amelyek nyilvánvalóan fenyegették a tervezett oszmánellenes hadjáratot, indokolták Hunyadi és Carvajal tervezett küldetését. Hunyadi egyébként is domináns pozíciója tovább erősödött április máso­dik hetében. Április 7-én az addig tervezett támadó hadjárat tervét elsodorták az oszmán készülődésről érkező információk, és Budán immár arról döntöttek, hogy azonnal sereget kell küldeni az ország védelmére.70 A fordulat egyértelmű­en Hunyadi kezére játszott, hiszen hadserege már készen állt, a sürgető veszély pedig szükségszerűen végleg levette a napirendről a királyi jövedelmek vissza­vételének programját.71 Ennek ékes bizonyítéka, hogy április hetedikén a király azon húszezer forintnyi összeg fejében, amelyet Hunyadi addig kölcsönadott neki, elzálogosította a volt kormányzónak Temesvár várát a temesi ispánság honorjával együtt.72 Az ügylet annyiban nem hozott érdemi változást, hogy Te­mesvár addig is Hunyadi kezén volt, annyiban viszont igen, hogy ezentúl csak az oklevélben foglalt összeg ellenében lehetett kiváltani tőle, vagy örököseitől. A királyi oklevél, hosszú idő után ismét, főkapitánynak nevezte Hunyadit, ami megerősíti az imént idézett levél szavait. Jóllehet Hunyadi a továbbiakban sem 65 Joseph Chmel: Materialen zur österreichischen Geschichte. Aus Archiven und Bibliotheken. Zweiter Band. Wien 1838. 105 (DF 258144). Vö. uo. 82-83. (DF 287215), az 1455. augusztusi liga. 66 Vö. Elekes LHunyadi i. m. 441. 67 Teleki 11: Hunyadiak kora i. m. X. 495-497., 506-509. 68 Lambach, Stiftsarchiv - Urkunden (992-1600) 1456IV 05. (http://www.mom-ca.uni-koeln.de/ mom/AT-StiAL/LambachOSB/1456_IV_05/charter?q. Letöltés: 2014. máj. 2.); Johann Wilhelm von Wurmbrand: Collectanea genealogico-historica ex archivio inclytorum Austriae inferioris statuum etc., Viennae 1705. [idézi Teleki J: Hunyadiak kora i. m. H. 418. és 2. jegyzet], 69 Palaeky, E: Urkundliche Beiträge i. m. 101-102. 70 Fraknái Vilmos: Carvajal János bíbomok magyarországi követségei. 1448-1461. Bp. 1889. 28. 71 Teleki J.: Hunyadiak kora i. m. X. 499-501. Vö. Joseph Chmel: Urkunden, Briefe und Actenstücke zur Geschichte der Habsburgischen Fürsten K. Ladislaus Posth., Erzherzog Albrecht VI und Herzog Siegmund von Österreich. Aus den Jahren 1443-1473. FRA II/2. Wien 1850. 19-20. 72 Teleki 11: Hunyadiak kora i. m. X. 497-498. Ezzel gyökeres ellentétben áll a sziléziai helyzet, ahol a királyi jövedelmek visszaszerzése továbbra is cél maradt. Eduard Maria Lichnowsky: Ge­schichte des Hauses Habsburg. Sechster Theil: von Herzog Friedrichs Wahl zum römischen König bis zu König Ladislaus Tode. Wien 1842. CXCII. 2105. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom