Századok – 2015
2015 / 2. szám - Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála
TETTES VAGY ÁLDOZAT? HUNYADI LÁSZLÓ HALÁLA 395 záradékkal.65 Tekintve a szerződő felek pillanatnyi katonai helyzetét, a liga célja aligha Hunyadi megnyugtatása volt.66 Sokkal inkább a fenyegető helyzet feloldására tett kísérletet kell látnunk benne, amely mögött minden bizonnyal Carvajal legátus állt. Szintén ezt a célt szolgálhatták a Hunyadi felé tett, aligha spontán királyi elhatározásból eredő gesztusok, az erdélyi Léta vár (helyesebben a benne lévő királyi jog) adományozása, illetve a besztercei grófság megerősítése.67 A kényszerű megegyezést az is sürgette, hogy III. Frigyes március folyamán újrakezdte a háborúskodást az osztrák és magyar határ mentén, amiből a király némi alappal arra következtetett, hogy a császár, kihasználva V László és Ciliéi távollétét, Ausztria és további magyar területek elfoglalására készül. László mozgósította tehát nemcsak osztrák,68 de morva híveit is,69 ahhoz pedig, hogy őket fizetni tudja, kénytelen volt kölcsönökhöz folyamodni, egyebek mellett Hunyaditól is, és cserében legalább átmenetileg belenyugodni a magyarországi status quo-ba. A császár mozgolódásai, amelyek nyilvánvalóan fenyegették a tervezett oszmánellenes hadjáratot, indokolták Hunyadi és Carvajal tervezett küldetését. Hunyadi egyébként is domináns pozíciója tovább erősödött április második hetében. Április 7-én az addig tervezett támadó hadjárat tervét elsodorták az oszmán készülődésről érkező információk, és Budán immár arról döntöttek, hogy azonnal sereget kell küldeni az ország védelmére.70 A fordulat egyértelműen Hunyadi kezére játszott, hiszen hadserege már készen állt, a sürgető veszély pedig szükségszerűen végleg levette a napirendről a királyi jövedelmek visszavételének programját.71 Ennek ékes bizonyítéka, hogy április hetedikén a király azon húszezer forintnyi összeg fejében, amelyet Hunyadi addig kölcsönadott neki, elzálogosította a volt kormányzónak Temesvár várát a temesi ispánság honorjával együtt.72 Az ügylet annyiban nem hozott érdemi változást, hogy Temesvár addig is Hunyadi kezén volt, annyiban viszont igen, hogy ezentúl csak az oklevélben foglalt összeg ellenében lehetett kiváltani tőle, vagy örököseitől. A királyi oklevél, hosszú idő után ismét, főkapitánynak nevezte Hunyadit, ami megerősíti az imént idézett levél szavait. Jóllehet Hunyadi a továbbiakban sem 65 Joseph Chmel: Materialen zur österreichischen Geschichte. Aus Archiven und Bibliotheken. Zweiter Band. Wien 1838. 105 (DF 258144). Vö. uo. 82-83. (DF 287215), az 1455. augusztusi liga. 66 Vö. Elekes LHunyadi i. m. 441. 67 Teleki 11: Hunyadiak kora i. m. X. 495-497., 506-509. 68 Lambach, Stiftsarchiv - Urkunden (992-1600) 1456IV 05. (http://www.mom-ca.uni-koeln.de/ mom/AT-StiAL/LambachOSB/1456_IV_05/charter?q. Letöltés: 2014. máj. 2.); Johann Wilhelm von Wurmbrand: Collectanea genealogico-historica ex archivio inclytorum Austriae inferioris statuum etc., Viennae 1705. [idézi Teleki J: Hunyadiak kora i. m. H. 418. és 2. jegyzet], 69 Palaeky, E: Urkundliche Beiträge i. m. 101-102. 70 Fraknái Vilmos: Carvajal János bíbomok magyarországi követségei. 1448-1461. Bp. 1889. 28. 71 Teleki J.: Hunyadiak kora i. m. X. 499-501. Vö. Joseph Chmel: Urkunden, Briefe und Actenstücke zur Geschichte der Habsburgischen Fürsten K. Ladislaus Posth., Erzherzog Albrecht VI und Herzog Siegmund von Österreich. Aus den Jahren 1443-1473. FRA II/2. Wien 1850. 19-20. 72 Teleki 11: Hunyadiak kora i. m. X. 497-498. Ezzel gyökeres ellentétben áll a sziléziai helyzet, ahol a királyi jövedelmek visszaszerzése továbbra is cél maradt. Eduard Maria Lichnowsky: Geschichte des Hauses Habsburg. Sechster Theil: von Herzog Friedrichs Wahl zum römischen König bis zu König Ladislaus Tode. Wien 1842. CXCII. 2105. sz.
