Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
354 FELD ISTVÁN Ma még ugyanis elég keveset tudunk ezen, az előzőekben részletesen tárgyalt lakottság/lakhatóság s természetesen a reprezentáció kérdése szempontjából sem érdektelen, de elsősorban spirituális igényeket kielégítő terekről. S míg egy kápolna megléte (korábbi eredetű vagy újonnan emelt/kialakított épületként vagy térként) az 1300 körüli időszak bizonyára rendszeres lakásként is használt tartományúri rezidenciáiban, tehát az említett Trencsénben és Kőszegen természetesnek tűnik, kérdéses, mennyire volt ekkor (vagy korábban) elterjedve az ország más magánfoldesúri várában? A Bás ispán által emeltetett Ugróc (Uhrovec) várának (kép) kiképzését és méretét tekintve a román kori falusi templomokhoz közelálló kápolnáját a falszövetek építészeti analízise alapján az erősség második építési periódusából, az 1260-80-as évekből eredezteti az újabb szlovák kutatás.101 Az azonban még nem feltétlenül következik utóbbi fejtegetéseinkből, hogy Bene várában, egy közelebbről ismeretlen helyen, de feltehetően az északnyugati épületszárny egyik emeleti terében (talán épp a sarokban feltételezett toronyban?) is csak az 1200-as évek végén alakították volna ki az Aba nembeli Csobánkák az idézett 1301. évi oklevélből ismert szakrális teret. Igaz, nem is zárható ki, hisz az áttekintett várépületek esetében elvileg akár több 13. századi átépítéssel is számolhatunk, még ha ezek régészeti bizonyítékai még csak kis számba ismertek is. Úgy tűnik, a kápolnák elhelyezésének, építészeti formájának nem voltak kötött szabályai, azaz többségüket akár a lakóépületekben/lakóterekben is berendezhették s ez igencsak megnehezíti régészeti módszerekkel történő azonosításukat. így sajnos ma még az általunk vizsgált korszak vonatkozásában sem-tudunk érdemben állást foglalni arról, milyen mértékben számítottak a kápolnák az erősségek szerves részeinek, s hogy ebből milyen következtetéseket lehet levonni.102 103 Végére érve a 13. századi magánvárak lakóépületeinek tárgyalásának, úgy véljük, hogy a mai ismereteink szerint sem az egyszerűbb, általunk toronyvárnak nevezett erősségek, sem a torony-palota kettősségével jellemezhető, s néhol még kápolnával is rendelkező, gazdagabb kialakítású magánföldesúri kővárak lakóterei nem biztosítottak alacsonyabb, de bizonyára magasabb „lakáskomfortot” sem uraik/lakóik számára, mint a falvakban álló kúriáik, udvarházaik - igaz, e véleményünk adódhat abból is, hogy az utóbbiakat talán még kevésbé isálláspontját azonban semmiképp sem tartjuk megalapozottnak. Itt érdemes utalni arra a feltevésre, miszerint a Szent László legendát megörökítő első falképek várakban lehettek volna - igaz, nem feltétlenül csak magánvárakra gondolhatott ennek megfogalmazója: Radocsay Dénes: A középkori Magyarország falképei. Bp. 1954. 35. 101 Matejka, M. - Bóna M. - Horansky P: Vyskum i. m. 213-214. - az itt kifejtett építéstörténeti koncepció egyéb elemeiről (a legkorábbi hasábalakú torony, feltételezett korai kaputorony) részletes dokumentáció hiányában nem tudunk állást foglalni. 102 A várkápolnák kérdéséről legutóbb összefoglalóan, utalva az erdélyi és horvátországi kutatás, régészeti adatokat ugyan nagyrészt még nélkülöző eredményeire is, de elsősorban késő középkori adatok alapján: Horváth Richard: Várak és uraik a késő középkori Magyarországon. In: Honoris cause. Tanulmányok Engel Pál tiszteletére. Szerk. Neumann Tibor és Rácz György. Bp. 2009. 84-89. A Szlovákia területén ismert várkápolnák legutóbbi, művészettörténeti megközelítésű áttekintése: Stefan Oriško: Stredoveké kaplnky na slovenskych hradov - stav a mo nosti vyskumu. Monumentorum tutela. Ochrana pamiatok 24. (2012) 97-110. 103 Vö. Feld István: 16. századi kastélyok Eszakkelet-Magyarországon. Sárospatak 2000. 17-28.
