Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 347 egykor milyen magas lehetett. így két, régészeti feltárás során felderített, egyformán nyújtott négyszögű alaprajzon emelt 13. század végi - 14. század eleji kővár, a Kacsics-nemzetséghez köthető, sokáig vitatott lokalizálású nógrádi Sztrahora és a feltehetően egy bizonyos Kokos mester által építtetett sárosi Meggyes (Medzianky) (16. kép) egyik sarkában feltárt markáns négyzetes építmény és a vele szemben előkerült, a vár teljes szélességét elfoglaló téglalap alaprajzú épület egyformán toronyként is értelmezhető. De természetesen az sem zárható ki, hogy az utóbbi egy alacsonyabb lakóépület lehetett.68 Tovább elemezve a toronyépületek funkcionáhs kérdéseit, a meggyesi négyzetes épület kaputoronyként való rekonstrukcióját nem látjuk meggyőzőnek, ahogy ez (az alaprajzi elrendezésből adódóan ugyan kétségkívül kézenfekvő) értelmezés a keleméri Mohosvár a várfal elé ugró, mintegy 8x8 m-es építménye (2. kép) esetében sem problémamentes. Maga a — bizonyára egykor magasabban elhelyezett — kapubejárat egyik esetben sem volt megfogható. Az első esetben — az említett Sztrahorához hasonlóan — ez a torony és a várfal között is elképzelhető, míg az utóbbi épület nyugati falában talált gerendaszerkezet és a keleti fal belső oldalához csatlakozó építmények értékelése csak az ásatási eredmények részletes feldolgozása után lehetséges.69 Kifejezett kaputornyok alkalmazása egyelőre nem bizonyítható a korszak magánváraiban, ugyanakkor egy kisebb, a falsíkból kiugró toronyépítmény állt még az Akos-nembeliek 1300 körüli időszakból eredeztetett, s a 14. század második felében elbontott diósgyőri vára délnyugati sarkán is, miközben egy itteni hatalmas északkeleti kerek toronnyal kapcsolatos korábbi hipotézisek már nem tarthatók megalapozottnak.70 Több torony egy várban, mégpedig egy több részből álló erősségben való alkalmazásának kivételesnek tűnő példája a zempléni Solymos vára (10. kép) Komlóska felett. Itt szinte két önálló, de egymással összeépített (vagy épp egy fallal és árokkal egymástól elválasztott) szabálytalan ovális alaprajzú várfallal övezett erősség maradványai maradtak ránk, mindkét várrész központjában egy-egy kerek toronnyal. Tekintettel arra, hogy az építtető Tolcsva-nemzetség ismert két ága között sokáig szoros kapcsolat igazolható, nem kizárt, hogy itt a több család által közösen birtokolt erősség — a német terminológia szerint Ganerbenburg — egy ritka hazai példájával állunk szemben.71 68 Sztahorára legutóbb: Dénes József - Pálmány Béla - Juan Cabello: Hol épült fel valóban Sztrahora vára? Műemlékvédelem 35. (1991) 237-247. Alaprajza: Feld, István-. Der Beginn der Adelsburg im mittelalterlichen Königreich Ungarn. Chateau Gaillard 16. (1994) 189-205., Abb. 9., Meggyesre: Michal Slivka - Adrián Vallašek: Archeologicky vyskum stredovekého hradku v Medziankach. Nővé obzory 28. (1986) 132-162. Michal Slivka: Die Entwicklung des Burgbaues in der Ostslovakei. In: Várak a 13. században. Castrum Bene 1989. i. m. 89., 102., továbbá velük szemben: Feld István: A 13. századi várak az eddigi kutatásokban. In: Várak a 13. században. Castrum Bene 1989. i. m. 18., 43. jegyzet. 69 Meggyesre és Sztrahorára 1. az előző jegyzetben említett munkákat. Mohosvárra: Pusztai T: A keleméri Mohosvár i. m. 49-51. 70 Lásd erre legutóbb Nováki Gy. - Sárközy S. - Feld /.: Borsod-Abaúj-Zemplén i. m. 77-78., részletes irodalommal. 71 Gál-Mlakár V: Komlóska-Pusztavár i. m. A „Ganerbenburg” fogalmához: Werner Meyer: Burgen. München-Zürich 1982. 112-116.
