Századok – 2015

2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.

MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 343 Igen sok esetben tehát — s itt még többek között a tolnai Váralja, a gömöri Mohosvár, a zempléni Solymos (10. kép) vagy az abaúji Abos (Obišovce) (11. kép), az első kivételével már kerek alaprajzú tornyai említhetők meg53 — a rendelkezésünkre álló közvetlen adatok nem teszik lehetővé e toronyként meg­határozott építmények — természetesen minden bizonnyal korántsem egysé­ges — részleteinek, s ami számunkra talán még fontosabb, egykori funkciójá­nak meghatározását. Ebben az sem nyújt számunkra segítséget, ha a feltárt maradványok értelmezéséhez párhuzamokat hívunk segítségül, azaz megvizs­gálunk néhány ma is álló, netán eredeti állapotában megmaradt épületet. Az átlagosan 8-10 m oldalhosszúsággal (vagy átmérővel) jellemezhető alaprajzzal ugyanis két alapvető toronytípust ismerünk a középkori Magyar Királyság te­rületéről. Az egyikük legismertebb példája Trencsén (Trenčin) eredetileg királyi vá­rának egykor szabadon álló tornya, mely az eddigi kutatás szerint talán már 1260 körül elnyerte mai, többszintes, ablakokkal áttört falaival, belső kandalló­ival jellemezhető formáját (12. kép), s melynek emeleti terei közül számos la­kásra is alkalmas lehetett.54 Függetlenül attól, hogy kiépítése pontosan mikor következett be, a korszakra jellemzőnek tűnő épülettípust képviselt. Ezt az a tény is jól jelzi, hogy méretét-jellegét tekintve jól összevethető a Csákok által a 13. század utolsó évtizedeiben építetett közeli Tapolcsány (Topolfciansky hrad) ugyancsak központi toronyépítményével - okleveleinek keltezési helyét tekint­ve gyakran tartózkodhatott itt Csák Máté is.55 Újabb régészeti kutatásának eredményei még nem kerültek közzétételre, korai fűtőberendezéséről nincs tu­domásunk, de a harmadik szintjén árnyékszéket alakítottak ki.56 Ugyanakkor a Kacsics-nemzetség erőssége, a nógrádi Hollókő szintén több­szintes, eredeti magasságában ránk maradt (sőt, a késő középkorban még egy szinttel megemelt), kivételesen ötszög alaprajzon emelkedő tornya (13. kép) keskeny nyílásait, belső kiképzését, így födéméit tekintve ugyanúgy nem te­kinthető kifejezetten lakásra alkalmasnak, mint a szepesi (Spisské hrad) kirá­lyi vár kerek toronyépülete57 - erre, az alapvetően védelmi (s természetesen 53 Váralja-Várfő: Miklós Zs.: Tolna megye i. m. 340-355., Kelemér-Mohosvár: Pusztai T: A kelemén Mohosvár i. m., Komlóska-Pusztavár/Solymos: Gál-Mlakár Viktor: Komlóska-Pusztavár ré­gészeti feltárásának eredményei. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 46. (2007) 87-113., Abos: Belo Polla: Stredoveky hradok v Obišovciach. Slovenská archeológia, 12 (1964: 2. sz.) 467-484. 54 A várra összefoglalóan: Ferdinand Brunovsky - Andrej Fiala - Tamara Nesporová - Milan Šišmiš: Trenciansky hrad. Martin 1991. 55 Kristó Gyula: Residenzen von Territorialherren in Ungarn (1301-1320). In: Quasi liber et pictura”. Tanulmányok Kubinyi András hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kovács Gyöngyi. Bp. 2004. 326-327. 56 Martin Bóna: Dejiny a architektúra Topolt’čianskeho hradu. In: Topolfóian vo vrstvách vekov. Ed. Egon Wiedermann. Topolt’čian 1997. 255-273. A tipológiai elemzés veszélyeit azonban jól jelzi, hogy a szerző egy harmadik várat, Temetvény (Tematín) erősségét is belevonta a vizsgálatba, erről az objektumról azonban Zsoldos Attila kimutatta, hogy aligha lehet azonos az 1264-65. évi bel­­harcokban szereplő várral: Zsoldos Attila: Családi ügy. IV Béla és István ifjabb király viszálya az 1260-as években. Bp. 2007. 53-54. L. továbbá Tapolcsány kapcsán jelen tanulmányunk 2. jegyzetét! 57 Hollókőre legutóbb, további irodalommal: Feld István: Die Burg Hollókő. Castrum 10. (2009: 2. sz.) 82-91. Szepesvárra: Miroslav Plaček - Martin Bóna: Encyklopédia slovenskych hradov. Bra­tislava 2007. 272-275.

Next

/
Oldalképek
Tartalom