Századok – 2015
2015 / 2. szám - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében. II.
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 341 tói vagy Michal Slivkától és Adrian Vallasektől eltérően41 nem vállalkozunk az egykori Magyar Királyság egy-egy része vagy épp egésze ma is nagy számban magasan álló, de régészeti módszerekkel még nem vizsgált s így sokszor csak feltételesen korhoz köthető vártornyai sorra- s így figyelembevételére. Természetesen mindebből az is adódik, hogy ezen emlékek között is elsősorban az elpusztult, s csak ásatással felderített építményekről rendelkezünk — ugyanakkor kétségtelenül biztosabb — adatokkal, de ez értelemszerűen szűkíti az ezekből levonható következtetéseink körét. így nem csupán az egykori épületek magasságáról, egykori szintjeik számáról nem tudunk közelebbit, de sokszor a belső közlekedési rendszerről, a nyílások helyéről, jellegéről, számáról sem tudunk érdemben nyilatkozni - nem is szólva olyan, az egykori funkció meghatározása szempontjából fontos részletekről, mint az egykori fűtőberendezések és árnyékszékek. A kőépületek esetében csupán az tűnik szélesebb körben elterjedt megoldásnak, hogy a földszinten nem nyílott ajtónyílás,42 azaz védelmi megfontolásokból az első emelet magasságában lehetett megközelíteni (egy régészeti módszerekkel eddig még ki nem mutatott, feltehetően fából készült feljáró segítségével) az építmények belső tereit. Az, hogy a csak a 16. század végén elpusztult salgói vár (8. kép)43 legkorábbi épületeként értékelhető tornya esetében már nem lehetett megállapítani, volt-e eredetileg is bejárat a délnyugati földszinti falában — a jelenlegi áttörés ugyanis későbbi eredetű is lehet — jól jelzi, milyen nehézségekkel kell megküzdenie a kutatónak, ha egy, a késő középkorban is használt vár/torony legkorábbi formáját kívánja meghatározni, mintegy kihámozva azt a későbbi átalakításokból.44 A tornyokból legtöbbször ránk maradt alsó szinten tett megfigyelések elsősorban azok gazdasági, elsősorban tároló funkcióját látszanak bizonyítani. Az 41 Adrian Andrei Rusu: Castelare Carpatica. Cluj-Napoca 2005. 184-195., korábbi munkájában dokumentációs anyaggal is: Adrian Adrian Rusu: Donjoane din Transilvania. Acta Musei Napociensis 17. (1980). 177-197., illetve Michal Slivka - Adrián Vallašek: Hrady a hrádky na vychodnom Slovensku. Košiće 1991. 79-83. - Itt kell általános vonatkozásban is hangsúlyoznunk, hogy megközelítésünk eltér az említett erdélyi várkutató felfogásától - 1. Adrian Andrei Rusu: Das Leben in den Burgen Siebenbürgens i. m. 13-14. Jahrhundert. Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde 31. (2008) 1-30. - aki a várak egykori formájáról és az itt zajló életről egy széles ívű, de gyakran már késő középkori forrásokra támaszkodó tablót rajzol meg, sok esetben későbbi, illetve bizonytalan korú jelenségeket vetítve vissza az általunk tárgyalt időszakba. 42 Kivételként említhetjük Márianosztra-Bibervár két építési periódust is felmutató tornyát: Miklós Zsuzsa: Ásatás Márianosztra-Biberváron. Archaeologiai Értesítő 109. (1983) 10-23., Miklós Zs.: Falvak, várak, kolostorok i. m. 12-14., továbbá az egyébként vitatott funkciójú erdélyi Kustaly toronyépületét: Sófalvi András: Kustaly vára. Castrum 9. (2009: 1. sz.) 5-30. 43 Feld István: Jelentés a salgói vár 1981-83. évi kutatásáról. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve X. (1984) 213-264., továbbá uő: Salgó vára. Castrum 1. (2005: 1. sz.) 109-111. 44 Néhány esetben ugyanakkor keskeny, ritkán kifejezetten kőkeretes ablaknyílások is megmaradtak a toronyépületek földszintjén, erre lehet példa a legkorábbi — bár, mint látni fogjuk, a palotaépületek körébe is besorolható — füzéri épület: Nováki Gy. - Sárközy S. - Feld /.: Borsod-Abaúj-Zemplén i. m. 50-52. Mindenképpen téves ugyanakkor e nyílások egyértelműen lőrésként való megítélése, 1. erre Feld István: Az Árpád-kori Magyarország püspöki székvárainak kérdéséhez. In: Tiszteletkor. Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára. Szerk. Mikó Gábor, Péterfi Bence, Vadas András. Bp. 2012. 399.
