Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
319 professzor maga is beépítette — Mügein krónikájának egy betoldása utal.67 Az interpoláció a következő, a latin textusainkban nem olvasható momentumot tartalmazza Gizella és Péter viszonyát illetően: do nam er [sc. Petrus - Cs. J.] dy kunigin kesla all ir wirde und gewalt die sie in dem reich hett, und entsaczt sie von aller ir wirdickeit,68 Arra már Domanovszky is felhívta a figyelmet, hogy a részlet az Altaichi Évkönyv (Annales Altahenses maiores) híradásával69 mutat rokonságot, ám annak közvetlen hatása kizárható. A 14. századi német krónikás ezen a ponton nem a Budai Krónika családjához tartozó textusból meríthetett, hanem abból a forrásból, amelyhez hasonló szövegből a Bécsi Képes Krónika interpolációi is származhattak.70 71 Ez a kútfő pedig — lett légyen az egy III. István-kori gesta, egy III. Béla-kori szerkesztés vagy egy, a 12-13. század fordulóján keletkezett redakció — még minden bizonnyal az Annales Altahenses híradásának megfelelően pozitív kicsengésű Gizella-történetet tartalmazhatta. Ha ez a gestaszöveg beszámolhatott Gizella Péter általi elűzéséről, akkor aligha tűnhetett még benne fel az a 14. századi krónikakompozícióban szereplő elem, miszerint Péter a királyné fivére lett volna. A negatív Gizella-kép ennek megfelelően valóban a 13. században, logikus feltevés szerint a Gertrúd-merényletet követően alakulhatott ki. A magyarországi forrásait csupán részben értő Mügein a Gizella és Péter ellentétéről beszámoló részletet olyan szövegkörnyezetbe illesztette, amely már az 1213 után kialakult tradícióról tudott. Az itt elmondottakból még egy dolog következik: Mügein textusának hátterében, a 14. századi dalnok másodlagos forrásaként semmiképpen sem sejthetjük a most körvonalazni próbált redakciót. A német krónikaszöveg megfelelő sora mindenképpen egy ennél korábbi gestaátdolgozás emlékét őrzi. Bár a Vazul megvakíttatásáért is felelős gonosz királynéról legrészletesebben a 14. századi krónikakompozícióban olvashatunk, van a 13. század derekára Gertrúd alakja nyomán kialakult negatív Gizella-képnek két közel egykorú tanúbizonysága is. A magyar elbeszélő hagyományhoz hasonlóan állítja be első királyunk hitvesét mind Albericus Trium Fontium hazai értesülésekből is táplálkozó, 1232 és 1251 között keletkezett világkrónikája (ama Gisla királyné, mint mondják, sok gonoszságot tett ama földön és végül a szent király halála után érdemeiért megölték),11 mind pedig a Magyar-lengyel Krónika (a királyné az irigység és gyűlölet szikráját lobbantotta lángra Álba fejedelem ellen, hogy ő méltóbb az uralkodásra, mint Henrik herceg, a királyné édestestvére):72 utóbbit 67 Kristó GySzent István és családja i. m. 212-213., 222-226. 68 Mügein 153. 69 Annales Altahenses maiores. Ed. Wilhelmus de Giesebrecht - Edmundus L. B. ab Oefele. In: MGH XX. 794. 70 Domanovszky S.: Mügein Henrik német i. m. 31. 71 „(...) illa Gisla regina, ut dicunt, multas malitias in terra illa fecit et ad extremum mortem sancti regis mentis exigentibus interfecta fuit” - Albericus 779., Gizella alakjához vö. még 786. A passzust Latzkovits László fordításában közöltem, 1. UőAlberik világkrónikájának magyar adatai. Forrástanulmány. (Kolozsvári-szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből 23.) Szeged 1934. 74. 72 „(...) regina invidie et odii fomitem contra principem Albam, quod ipse regimine dignior esset, quam dux Henricus germanus regine, contraxit” - ChHP 60., a királyné portréjához ld. még 54-55., 61., 65. A magyar nyelvű részletet Tóth Péter fordításában közlöm, 1. A lengyel-magyar vegyes krónika i. m. 19. VOLT-E KRÓNIKÁSA II. ANDRÁSNAK?
