Századok – 2015

2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához

VOLT-E KRÓNIKÁSA II. ANDRÁSNAK? 317 évre:61 ezek a részletek tehát nem csupán az 1167 körüli szerkesztésben, de bármelyik megelőző redakciós fázisban is elnyerhették volna többé-kevésbé végleges formájukat. b) Ha ezzel szemben mégis Csóka, illetve Kristó érvelése bizonyulna he­lyesnek, úgy egy 1192 után létrejött, a legendaszöveget felhasználó krónikaát­dolgozással kellene számolnunk. Mügein Henrik német nyelvű történeti mun­kája és a László-legenda ez esetben sem feltétlenül ugyanarra a szerkesztésre lennének tanúbizonyságul hívhatóak: feltehetünk egy III. István-kori vagy III. Béla-kori gestaírót (a német krónika alapján), valamint egy 1192 utáni működő continuatort (a legenda alapján). Az őslegenda lejegyzésének legkorábbi lehet­séges dátuma ugyanakkor a krónikafolytató működésének terminus post quem­­je csupán. A László-legenda textusát már ismerő redakció készülhetett — aho­gyan azt Kristó feltételezte — a 12-13. század fordulóján, de létrejöhetett ké­sőbbi időpontban is. Akkor sem szükségszerű tehát egy 1210 körüli átszerkesz­­téssel számolnunk, ha a legenda szövegét a krónika használta fel. Kristó főbb érveit mérlegre téve számos kétség merül tehát fel a 12. szá­zad végi - 13. század eleji — a szegedi történész szerint legvalószínűbben az 1210. év környékén lejegyzett — krónikaredakció létét illetően. Azt az argu­mentumot, miszerint Anonymus és Kézai közös szöveghelyei alapján kellene egy, az ősgestánál későbbi gestaátdolgozást keresnünk, később maga a Kristó is elvetendőnek ítélte meg. Riccardus bizonyságát annyiban fogadhatjuk csupán el, hogy a jelentés mögött alighanem keresnünk kell egy 1237 — vagy inkább 1232 — előtti krónikaátdolgozást, ám a redakció keletkezésének terminus ante quemjén túl a lejegyzés idejéről semmi biztosat nem sejthetünk. A lexikai-sti­lisztikai vizsgálat pontosabb datálásra aligha használható eredményeit a szá­mításból most elhagyva egyetlen dolgot jelenthetünk ki több-kevesebb határo­zottsággal: Mügein betoldásai — az 1150-60-as évekre vonatkozó pontos adata­ikkal — mindenképpen olyan szerkesztésre látszanak utalni, amely nem sokkal az elbeszélt események után, III. István regnálása — vagy talán inkább III. Béla uralkodása alatt — keletkezhetett. Nem látom azonban be, hogy en­nek az 1167 táján készült textusnak miért kellett volna 13. század eleji átdolgo­zásban a német dalnok elé kerülnie. Eltekintve most annak problémájától, hogy a László-legenda egy, a hagiográfiai munka megszövegezését megelőzően vagy pedig azt követően lejegyzett krónikaredakcióra enged-e következtetni — a szakirodalomban, megjegyzem, ez esetben sem Kristó nézetei tűnnek elfoga­dottaknak —, felvetődik a kérdés, hogy vajon a Mügeln-féle textus alapján valószínűsíthető szerkesztési fázisra utal-e keresztény magyarok gestájaként Riccardus testvér. Nem számolhatunk esetleg későbbi, már valóban 13. századi redakcióval a domonkos jelentés forrásaként? * 61 Gerics J: Krónikáink és a Szent László-legenda i. m. 136.

Next

/
Oldalképek
Tartalom