Századok – 2015
2015 / 2. szám - Csákó Judit: Volt-e krónikása II. Andrásnak? Megjegyzések gestaszerkesztményünk 13. század eleji átdolgozásának problematikájához
VOLT-E KRÓNIKÁSA II. ANDRÁSNAK? 315 textust főforrásul, a másikat pedig ennek kiegészítése végett használhatta.62 Mi lehetett vajon ez az utóbbi krónikaszöveg? Azok az elméletek, amelyek Mügein tanúságbizonyságát beépítették a magyar gestaszerkesztésekről vallott hipotézisekbe, a német forrás alapján általában III. István-kori átdolgozást feltételeztek: a krónika többletinformációi III. István regnálásánál, az 1167. esztendőnél szakadnak meg. Domanovszky a Mügeln-féle szövegről írott hosszabb dolgozatában nem kapcsolta össze a 14. századi kútfőt a gesta redakciós fázisaival, ám a Budai Krónikát vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy Mügein másodlagos forrásként ugyanazt a III. István-kori szöveget használhatta fel, amelyet a Bécsi Képes Krónika interpolátora: Mügein betoldásai pedig legalább is nagyon valószínűvé teszik azt, hogy a Bécsi Képes Krónika interpolatióihoz alapul szolgáló krónikának redactiója III. István korából származik,52 53 Egy, a II. Géza-kori redakciót követő III. István-kori átdolgozást valószínűsített Mügein alapján Hóman Bálint is,54 és Horváth János ugyancsak elfogadta a német krónika tanúbizonyságát egy III. István-kori continuatio megléte mellett.55 Kristó teóriájában az 1167. évi dátum nem játszott különlegesen fontos szerepet. A legitimizmus, illetve az idoneizmus Árpád-kori jelentkezésének problematikáját körbejárva a szegedi történész 1974-ben úgy foglalt állást, hogy aligha fogadható el a kutatás által többször valószínűsített III. István-kori szerkesztés teóriája. Ebben az írásában egyértelműen II. Géza idejére helyezte az Almosági continuatiot, és Mügein szövege alapján egy III. István koránál későbbi redakciót látott körvonalazódni: szerinte a német krónikás olyan textust használhatott, amely elbeszélésében nem csupán az 1167. évig jutott el. Ezt a Mügein nyomán kikövetkeztethető krónikát előbb kérdőjelesen III. Béla korára helyezte (teljesen nem vetve el azt a lehetőséget sem, hogy a szöveg tartalmaz III. István-kori momentumokat is), ám végül egy 13. század eleji átszerkesztés mellett tette le a voksát.56 Kristónak nem ez volt az egyetlen véleménynyilvánítása a kérdésben. A Magyar historiográfia lapjain már nem fogalmazott olyan határozottan az Almos-ági continuatio lejegyzési idejét illetően: itt úgy látta, hogy a redakció II. Géza vagy III. István korában, 1167 előtt keletkezhetett. A 14. századi német dalnok azonban nem ezt a szöveget ismerhette: előtte az Almos-ági folytató textusának a 13. század eleji gestaíró által már átszerkesztett variánsa feküdhetett. Kristó szerint nem lenne tehát kizárható, hogy a Mügelnnél megőrzött betoldások egy része — az Almos-ági continuatio részeként — már az 1160-as évek folyamán elkészült. Ha volt is azonban ilyen textus, az minden-52 Chronicon Henrid de Mügein Germanice conscriptum. Ed. Eugenius Travnik. In: SRH II. 87-223. (a továbbiakban: Mügein); Domanovszky Sándor. Mügein Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes Krónika. I—II. közi. Századok 41. (1907: 1., 2. ) 20-35., 119-142. 53 Domanovszky Sándor-. A Budai Krónika. I—III. közi. Századok 36. (1902: 7., 8., 9.) 615-630., 729-752., 810-831.: 826. 54 Hóman Bálint: A Szent László-kori Gesta Ungarorum és XII-XIII. századi leszármazó! Forrástanulmány. Bp. 1925. 72. 55 ifj. Horváth János: Árpádkori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. 1954. 270-288. 56 Kristó Gy.: Legitimitás és idoneitás i. m. 604-606.
