Századok – 2015
2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései
AZ EGRESI CISZTERCI MONOSTOR KORAI TÖRTÉNETÉNEK KÉRDÉSEI 279 Egres második filiája, Keresztár, amely az alapítási listák szerint 1214-től működött, alighanem azonos a Csákok 1146-ban már álló nemzetségi monostorával, Vértesszentkereszttel, ahol a 13. század elején nagyszabású — bár korántsem a fehér barátokra jellemző egyszerűségről tanúskodó — építkezések zajlottak; Hervay szerint ez lehet az a bencés kolostor, amelynek élére 1214-ben egy ciszterci rendi statútum szerint egy Cikádorból származó ciszterci szerzetes került.98 99 Miklós ispán többször is végrendelkezett az ősi birtokról, amelyen e kolostor állt. Személye bizonyosan nem független attól, hogy a kegyurasága alá tartozó apátságot éppen a ciszterciek vették át. Az ispán egy 1231-ben (eredetileg 1228-ban) kelt választékos megfogalmazású, horatiusi reminiszcenciákat is tartalmazó személyes hangvételű végrendelete, valamint francia kapcsolatai alapján Sólyom Károly azt gondolta, hogy őt rejti Anonymus prológusanak N siglája." Az 1228-as oklevél 1434-ben készült szó szerinti átírása szerint az oklevél fogalmazója Miklós rokona, Ugrin kalocsai érsek volt, aki már egy 1217- ben fogalmazott oklevél tanúsága szerint is fejből idézte Horatiust.100 Meg kell azonban említeni, hogy Bulcsú megjelenése Csanádi püspökként a Zsigmondkori átírásban szereplő 1228. évi méltóságsorban gyanússá teszi az oklevél hitelességét.101 Miklós 1222 és 1224 között viselte a Csanádi ispánságot.102 Ekkoriban kerülhetett sor Egres és II. András között egy közelebbről nem ismert birtokcserére, amelyet III. Honorius pápa 1224. április 2-án erősített meg.103 Talán ekkor kerültek a kolostor tulajdonába Nagyküküllő-menti birtokai: Apátfalva (Csicsóholdvilág), Szászcsanád, Sornsten (Sorostély) és Kisselyk.104 Ez ellen szól azonban az, hogy a fenti birtokokhoz közeli Monora — legalábbis az eredeti elveszett oklevél egy 1367-ból származó tartalmi átírása szerint — már 1205-ben Egreshez tartozott;105 106 a Nagyküküllő-menti birtoktest így már III. Béla vagy plantavit. Bencés monostorok a középkori Magyarországon. Kiállítás a Pannonhalmi Bencés Főapátságban 2001. március 21-től november 11-ig. Szerk. Takács Imre. Pannonhalma 2001. 98. 98 Hervay F. L.: Repertorium i. m. 120-121. 99 Sólyom Károly. Új szempontok az Anonymus-probléma megoldásához. Irodalomtörténeti Közlemények 70. (1966: 1-2. sz.) 78. 100 Szovák Kornél: Horatius magyarországi utóéletének kérdéséhez. Magyar Könyvszemle 106. (1990: 1-2. sz.) 11-12. 101 L. 83. sz. j. 102 Zsoldos A.: Magyarország világi archontológiája i. m. 146. 103 Vetera monumenta historica Hungáriáé I—II. 1859-1860. Szerk. Augustinus Theiner. I. 1859. 49. Nr. 102. 104 Egres birtokaira 1. Bősz E.: Az egresi ciszterci apátság i. m. 44-48; Hervay F. L.\ Repertorium i. m. 95. — Apátfalvát, Szászcsanádot, Sornstent és Kisselyket először az a vélhetően 1315-ben kelt oklevél említi, amelyben I. Károly újra beiktatta az apátságot a Kánok által elfoglalt erdélyi birtokaiba 1. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen I. 1191-1342. Szerk. Franz Zimmermann - Carl Werner. Hermannstadt 1892. 301-302 (a továbbiakban ZW) és Engel Pál: Az ország újraegyesítése. I. Károly küzdelmei az oligarchák ellen (1310-1320). Századok 122. (1988: 1. sz.) 111. 105. sz. j. A 14. század elején Egres még számot tarthatott az országot újraegyesítő I. Károly király védelmére, ám a következő évek perei arra engednek következtetni, hogy — ha az apátok követelései jogosak voltak — az egresi ciszterciek nem kapták vissza minden régi birtokukat a királytól. 106 Erdélyi Okmánytár. Szerk. Jakó Zsigmond. I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 26.) Bp. 1997. 131, Nr. 31. (=RA I. 69-70. Nr. 220.)
