Századok – 2015

2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései

AZ EGRESI CISZTERCI MONOSTOR KORAI TÖRTÉNETÉNEK KÉRDÉSEI 271

létén a Latin Császárság megalapításáig várni kellett.48 Nem valószínű, hogy az Antiókhiában nevelkedő hercegnőre apja nagy hatást gyakorolt, hiszen Rajnáid 1161-től 1176-ig muszlim fogságban volt, s így alig ismerhette kislányát. Nikétász Khóniatész szerint Anna nem sokkal esküvője (1170) előtt került Konstantinápolyim féltestvére, Mária császárné mellé.49 Az, hogy Ágnesről Annára változtatta nevét, arra utal, hogy áttért a görög rítusra is, ami nem szól amellett, hogy latin papok maradhattak volna mellette.50

Györffy György nyomán szintén Hervay fogalmazta meg azt a lehetőséget, hogy amikor 1179-ben III. Béla és Lukács esztergomi érsek kibékült, a király Lukács kedvére akart tenni azzal, hogy a korábban Canterbury Szent Tamásnak menedéket adó Pontigny-ből hívott szerzeteseket.51 Az egyház jogait korlátozó királyok ellen fellépő magyar és angol főpap pályája és szigorú elvei ugyanis feltűnő párhuzamot mutatnak egymással, s alighanem tisztában voltak egymás tevékenységével.52 Györffy szerint Lukács honosíthatta meg az 1173-ban szentté avatott canterburyi érsek kultuszát Magyarországon, amely Egresen, Pontigny /Hiújában lehetett a legélénkebb, hiszen olyan szerzetesek is élhettek itt, akik személyesen is ismerték Szent Tamást.53 Györffyvel egyetérthetünk, ám Hervay felvetésének van egy komoly akadálya: miért éppen olyan területen alapított kolostort III. Béla Lukács kiengesztelésére, amely az esztergomi érsek ádáz ellenfele, András kalocsai érsek fennhatósága alatt állt?54

Tudható az is, hogy a kolostoralapítás hosszú folyamat volt, s így bizonyára egy évekkel korábban elültetett mag szökkent szárba 1179-ben Egresen. A ciszterci rend statútumaiból tudjuk, hogy az alapítónak előbb a generális káptalanhoz kellett fordulnia tervével {petitio). Citeaux-ban, a következő nagykáptalanon ezután kijelöltek egy két-három apátból álló testületet, amely felmérte (inspectio) a kijelölt hely alkalmasságát, valamint a helyi egyházkormányzati és tulajdoni viszonyokat. A következő év szeptemberében jelentésüket be kellett mutatni a generális káptalanon, ahol mérlegelték, hogy helyben hagyják-e az alapítási szándékot, s pozitív döntés esetén kijelölték az anyaapátságot.55 A ma-48 Ezekről részletesen 1. Elisabeth A R Brown: The Cistercians in the Latin Empire of Constantinople and Greece 1204-1276. Traditio 14. (1958) 63-120.

49 Az Árpád-kori magyar történet bizánci forrásai. Szerk. Moravcsik Gyula. Akadémiai, Bp. 1984. 293.

50 A nem ortodox hercegnők ugyanis hivatalosan eretneknek számítottak, így új, Bizáncban elterjedt nevet kellett választaniuk 1. August Heisenberg: Zu den armenisch-byzantinischen Beziehungen am Anfang des 13. Jahrhunderts. (Sitzungberichte der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Philosophisch-philologische und historische Klasse.) München 1929. 7.

51 Hervay Ferenc Levente - Legeza László - Szacsvay Péter: Ciszterciek. Mikes Kiadó, Budapest 1997. 14.

52 Györffy György: Becket Tamás és Magyarország. Filológiai Közlöny 16. (1970: 1-2. sz.) 153-158.

53 Uo. 156.

54 A két érsek viszályáról tanúskodó pápai okleveleket 1. Walther Holtzmann: XII. századi pápai oklevelek kánonjogi gyűjteményekből. Századok 93. (1959: 2-4. sz.) 412-415. Az ellentét előzményeiről 1. Koszta László: Adalékok az esztergomi és a kalocsai érsekség viszonyához a 13. század elejéig. In: Kalocsa történetéből. Szerk. Koszta László. Kalocsa 2000. 39^12.

55 E szakaszokra 1. Emilia Jamroziak: The Cistercian Order in Medieval Europe. Routledge, London-New York 2013. 50-51. Néhány magyarországi alapítással vagy alapítási kísérlettel össze-