Századok – 2015
2015 / 2. szám - Bácsatyai Dániel: Az egresi ciszterci monostor korai történetének kérdései
AZ EGRESI CISZTERCI MONOSTOR KORAI TÖRTÉNETÉNEK KÉRDÉSEI 267 Malachias Rosenthal,28 Augustinus Sartorius29 egyaránt azt állítják, hogy Egres első elöljárója volt. Máshol, a Gallia Christianában azt olvashatjuk, hogy a Hugó 1203-ig bizonyosan Pontigny egy másik filiáját, az amiensi egyházmegyében található cercamp-i apátságot vezette, s e hivatalában valóban számos oklevélben feltűnik 1195 és 1203 között.30 Sajnos semmilyen általam ismert dokumentum sem támasztja alá azt az ugyanott olvasható állítást, amely szerint Hugó ezután visszavonult Pontignybe, ahol nemsokára új feladatot kapott: a magyarországi Egres apátja lett, s új otthonában érte a halál is.31 A Gallia Christiana tudós szerzői, akik sajnos nem jelölték meg forrásukat, nem állítják, hogy Hugó az apátság első elöljárója lett volna; ez talán csak az újkori szerzők kombinációja. Feltehető azonban az is, hogy az értesülés a későbbi időpontot megőrző listákkal együtt mégis a késő-középkorba nyúlik vissza, s a századfordulón működő Hugót, mint olyan személyt, akinek a nevét elsőként megőrizte az emlékezet, már ekkor Egres első apátjának tartották — innen származhat tehát az 1200. évi alapítás híre. A 17. században mindenesetre az volt az uralkodó vélemény, hogy az egresi apátságot — még hercegként — II. András alapította, s elsőként Hugó irányította. Még Manrique is elfogadja ezt a hírt, annak ellenére, hogy az általa publikált listában 1179 olvasható.32 A régi katalógusok ismeretében az utóbbi évszám teljesen megbízható. Az alapítás későbbi híre talán az egresi építkezések befejezéséhez vagy — ami még valószínűbb — egy királyi vagy pápai kiváltságlevélhez kapcsolódik, amelyet jobban számon tarthattak a tatároktól elpusztított apátság későbbi lakói, mint az egykori dies ingressust, miután 1270 után a kolostorokat újra összeírták. Minderre azonban semmi bizonyítékunk, s a kései értesülések nem adnak végérvényes magyarázatot az alapítás kettős dátumának rejtélyére.33 28 Malachias Rosenthal: Actio Sacri ordinis Cisterciensis. Vienna 1649. 8. 29 Augustinus Sartorius: Cistercium bis Tertium. Praga 1700. 1137. 30 Gallia Christiana tom. X. Paris 1751. 1338. 31 Talán rábukkanhatnánk a Hugó egresi apátságát igazoló okirat másolatára abban a 18. századi kéziratban, amelyet Machovich Viktor az 1930-as években használt kiváló tanulmánya (Machovich Viktor: A magyar-francia cisztercita kapcsolatok történetéhez. Egyetemes Philologiai Közlöny 59. [1935] 279) megírásakor 1. Abrégé chronologique de l’histoire de Tabbaye et des abbés de Pontigny, de l’Ordre de Citeaux, au diocése d’Auxerre, par dom Robinet, religieux de Tabbaye de Chális et procureur de Pontigny jusqu’á l’abbé Jean Dupaty. Bibliothéque municipale d’Auxerre. 222-224. 189. Félő azonban, hogy a Gallia Christianaban olvasható közvetett híradással rokon leírást találnánk ott is, mivel Machovich beszámolójában sincs konkrét utalás olyan dokumentumra, amelyen Hugó egresi apáti hivatalának híre alapulhatna. 32 Manrique két Egrest említő, egyébként ismeretlen III. Ince oklevelet is idéz a pápa pontifikátusának harmadik (1200) és hatodik (1203) évéből, s ezekben a kolostor korai történetének két legkorábbi szöveges emlékét látja 1. Manriquius, A.: Annales Cisterciensis i. m. 86. A hivatkozásokat átveszi Janauschek 1. Janauschek, L.: Originum Cisterciensium i. m. 177. Kétségtelen azonban, hogy tévedésről van szó: az első levél III. Honorius uralkodásának harmadik évéből (1222), a második pedig IX. Gergely hatodik hivatali évéből (1230) származik, s mindkettő jól ismert a kutatás számára. 33 Még egy hír akadályozza a tisztánlátást az alapítás kérdésében. Dávid Katalin szerint az apátság életében az 1187. év különös jelentőségű volt, mivel ekkor érkeztek a monostor végleges kőépületét emelő szerzetes-építőmesterek Pontignyből Egresre 1. Dávid Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiája. Művészettörténeti füzetek 7. Akadémiai, Bp. 1974. 32. és 67. 88.