Századok – 2015
2015 / 1. szám - FIGYELŐ - Szabó Csaba: A Bécsi Magyar Történeti Intézet elmúlt négy éve (2010-2014)
FIGYELŐ Szabó Csaba A BÉCSI MAGYAR TÖRTÉNETI INTÉZET ELMÚLT NÉGY ÉVE (2010-2014) A tradíciók arra kötelezik az utódokat, hogy ami egyszer sikeresnek, eredményesnek bizonyult, azt fenn kell tartani, tovább kell vinni. Az 1920-ban gróf Klebelsberg Kuno közreműködésével létrehozott Bécsi Magyar Történeti Intézet a két világháború közötti, és azon túl is ható magyar tudományosság egyik meghatározó kutatóintézménye volt.1 A kezdeti cél, a magyar királyság bécsi levéltárakban fellelhető írásos örökségének szakszerű feldolgozása már 1924-ben kibővült a Collegium Hungaricum alapításával. A korabeli kultúrpolitika belátta, hogy a magyarság európai szerepének és közép-európai meghatározó jelenlétének bizonyítására nem elegendő pusztán az elmúlt évszázadok írásos anyagának feltárása, hanem szükség van az európaival azonos értéket teremtő magyar kultúra egészének bemutatására is. így a Trautson palotában működő Collegium Hungaricum kitárta kapuit a társtudományok művelői előtt is. A Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Collegium Hungaricum ösztöndíjasad (25 év alatt közel 500 fő) voltak mások mellett a világhírű ókorszakértő Alföldi András; több neves művészettörténész, így Balogh Jolán, Fleischer Gyula (Julius Fleischer), Genthon István és Zádor Anna; számos később nemzetközileg is elismert történész: Benda Kálmán, Deér József, Domanovszky Sándor, Hajnal István, Jánossy Dénes, Kosáry Domokos és Mályusz Elemér; a politikai gondolkodó Bibó István (és elfeledett tanára, a jogfilozófus Horváth Barna); az író, irodalomtörténész és volt kultuszminiszter, Keresztury Dezső és a magyarországi német nyelvjárások és nyelvfejlődés legjobb ismerője, Mollay Károly. A magyarországi kommunista rendszer 1948/49-ben átalakította a Collegium Hungaricumot, megszűnt a tudományos profil, évtizedekig egy vidéki kultúrház színvonalára süllyedt az intézet. Ugyanekkor, 28 év működés után felszámolták a Történeti Intézetet, amely csak 2000/2001-ben alakult újjá, az első igazgató, Ujváry Gábor közreműködésével. Fónagy Zoltán és Kelenik József 1 1932-től a „legnagyobb álmú magyar kultuszminiszter” (ahogy Ravasz László református püspök nevezte), az alapító, Klebelsberg Kuno nevét vette fel az Intézet. Történetére vonatkozóan lásd: Schneider Márta-. Magyar kulturális intézetek Bécsben a két világháború között. A Bécsi Magyar Történeti Intézet és a Collegium Hungaricum. Magyarságkutatás, 1989, 205-216.; Ujváry Gábor-. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet megalapítása. Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete. Szerk. Zombori István. Szeged, 1995. 64—101.; Uő.: Tudományszervezés - történetkutatás - forráskritika. Klebelsberg Kuno és a Bécsi Magyar Történeti Intézet. Győr, 1996; Uő.: A Gárdapalotától a Collegium Hungáriáimig. Magyar történelem Bécsben. Európai utas, 39. 2000/2, 65-74.
