Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 153 Rizskov miniszterelnök elküldte Antall Józsefnek levelét134 különböző magyarországi objektumok vegyes vállalati formában történő hasznosításáról, e kérdést is fel kívánták venni a tárgyalások napirendjére.135 1990. szeptember 10. és 14. között öt munkabizottságban (jogi, ingatlan átadás-átvételi metodikai, kereskedelmi, környezetvédelmi, pénzügyi-valutáris) folytak az érdemi megbeszélések. A vitás kérdésekben továbbra sem közeledtek az álláspontok; a szovjet fél különösen merev volt a tulajdonjogi, az objektumok átadás-átvételi metodikája, a természetben okozott károk és a vegyes vállalatok kérdésében. Miközben a magyar fél következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy az átadásra kerülő objektumok további hasznosítása az ő kizárólagos joguk, szovjet részről azt javasolták, hogy a felszabadítandó objektumok átadásánál a Honvédelmi Minisztérium élvezzen elsőbbséget, fontossági sorrendben ez után következett a magyar-szovjet vegyes vállalatok kérdése (harmadik ország esetleges részvételével), majd magyar szervezetek, szovjet szervezetek, illetve magyar és szovjet állampolgárok. A szovjet fél részéről új elemként vetődött fel „A szovjet fél pénzeszközeiből létesített épületek és létesítmények műszaki állapotát értékelő metodika” módosításának igénye, noha azt a két fél közösen dolgozta ki és fogadta el 1990 májusában.136 A tárgyalásokat magyar részről vezető Karácsony Imre a megbeszélések során elhangzott szovjet felszólalásokból arra a következtetésre jutott, hogy a Szovjetunióban kormányhatározat született ugyan a csapatkivonás jogi, gazdasági, pénzügyi vitás kérdéseinek gyors lezárására, de a korábbi álláspontot érdemben nem változtatták meg. A magyar delegáció vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy a tárgyalások során olyan törekvést és nyomást tapasztalt, hogy a gazdasági kapcsolatok és a csapatkivonás kérdését együtt kezeljék, vagyis az utóbbi során adódó problémák kedvezőtlen hatással lehetnek a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokra.137 A vegyes vállalatokra vonatkozó szovjet javaslattal kapcsolatban Karácsony Imre kifejtette, hogy egyértelmű a szovjet cél: „a katonai jelenlét felváltása gazdaságival a jelentősebb objektumoknál; gazdasági hídfő létesítése a Nyugat felé, ugyanakkor a tárgyalások zsákutcába jutása esetén ez az egyedüli érdemi kompromisszum [Kiemelés az eredetiben. B. M.], mert 1. a 134 Rizskov miniszterelnök 1990. augusztus 24-én levéllel fordult Antall Józsefhez, amelyben a szovjet csapatok kivonásával felszabaduló objektumok, épületek, létesítmények hatékonyabb hasznosítása érdekében javasolta, vizsgálják meg, hogyan lehetne az egyes objektumokon új magyar-szovjet vegyes vállalatokat létrehozni harmadik ország cégeinek esetleges bevonásával. Leveléhez mellékelte az objektumok és az együttműködni szándékozó szervezetek listáját. MNL OL XIX-A-88 sz. n. 3. d. Nyikolaj Rizskov levele Antall Józsefnek, 1990. augusztus 24. 135 MNL OL XIX-A-88 sz. n. (3. d.) Feljegyzés Antall miniszterelnök úrtól kapott feladatokról és az ezzel kapcsolatos tennivalókról, 1990. szeptember 4. Grisin 1990. szeptember 10-én Kádár Bélával is találkozott. A megbeszélésükről készült rövid feljegyzést lásd uo. 26/10-a/32/90 (3. d.) Emlékeztető Kádár Béla miniszter és Grisin Ju. E miniszterhelyettes úr 1990. szeptember 10-ei megbeszéléséről. 136 MNL OL XIX-A-88 sz. n. (3. d.) Munkajegyzőkönyv a Szovjetunió és a Magyar Köztársaság kormánydelegációinak a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásával kapcsolatos vagyoni, pénzügyi és gazdasági kérdések rendezésével foglalkozó munkabizottságok tárgyában, 1990. szeptember 15. 137 Uo. sz. n. Feljegyzés a szovjet csapatkivonás jogi, gazdasági, pénzügyi kérdéseiről folytatott szeptember 10-14-i szakértői tárgyalásokról.
