Századok – 2015
2015 / 6. szám - VITA - Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában: Megjegyzések és kérdések egy jelenkor történeti "recenzió" keletkezéséhez
VITA 1547 használja) problematikájából indul ki. Ezzel a semleges, lényeget elfedő szóhasználattal szemben 2012-ben megjelent könyvemben kifejtettem az erőszakos felszámolás melletti érveket.5 Ez tehát az egyik markáns különbség, amely hosszú ideje a vita alapját képezi.6 Egy másik Kádár-kori dogma követése is egyértelműen meghatározza a „recenzió” szerzőjének hozzáállását: summázatában ismételten azt hiányolja, hogy nem foglalkozom a párton belüli „reformerek” tevékenységével. Tanulságos módon, mintegy követendő példaként idézi az egyik döntéshozó visszaemlékezését (2007), amelynek címe: „Parasztsorsfordítók között”. Annak idején ez a munka volt a kezemben, s azt mondtam magamban: igen, az ilyen típusú torzítások megérdemelnének egy tanulmányt. Itt most csak annyit jegyzek meg, hogy a memoár korrekt, életszerű címe ez lehetne: „Parasztverők között.”7 A jövő kutatásainak egyik feladata, hogy az 1960 utáni agrárvilágról szóló hőskölteményeket, a tipikusan torzító beszédmódokat a történeti összefüggéseknek megfelelően elemezzük. Sokszor tragikus vonások jellemzik a visszaemlékezők írásait, amelyek egy kidolgozott publikációs célból születtek.8 A „recenzió” szerzője által részben méltatott bevezető tanulmányban bőségesen kifejtettem a dokumentumkötet célját. Még egyszer: nem az volt a szándékom, hogy a már eléggé ismert politikatörténeti sémákat, torzításokat erősítsem. Az egykori kommunista párti elvárást, annak bizonyos elemeit, a szóhasználatot, a mentális horizontot még a 2000 után megjelent publikációkban is nyomon lehet követni (pl. a „mezőgazdaság szocialista átszervezése”, „modernizáció”, „paraszti érdekérvényesítés”).9 Ezekben az írásokban jól azonosíthatók azok a levéltári fondok, csomók, amelyeket tudatosan hagytak ki a 0 Ö. Kovács József: A paraszti társadalom felszámolása a kommunista diktatúrában. A vidéki Magyarország politikai társadalomtörténete 1945-1965. Korall, Bp. 2012. 574 oldal. 6 Sajnos a párbeszéd esélye elveszni látszik, ha olyan torzítással találkozunk, mint amikor az egyik kutató ekképpen nyilatkozik elmarasztalóan 2012-es monográfiámról: „Talán épp a fentiek miatt eshetett az meg, hogy a magyar paraszti társadalom és a »kommunista diktatúra« tárgyában megjelent legújabb politika- és társadalomtörténeti monográfia szerzője is ignorálta a falujárás tömeges forrásait, ahogy az már megszokott volt korábban négy plusz két évtizeden át.” (Kende Tamás: Az intézményes forradalom. Adatok a kommunista párt kulturális és társadalmi történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1945-1956). MNL BAZML, Miskolc-Budapest, 2014. 64-65.) Ehhez csupán annyit jegyzek meg, hogy a szerző figyelmét valamilyen okból elkerülte a következő tény: könyvem 78-83. oldalain éppen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltári források hosszú sorát idézve elemzem az olvasóknak hiányzóként tálalt témakört. 7 A kortárs idő- és gondolkodási horizontok szakszerű értelmezéséhez 1. Reinhart Koselleck: ’Tapasztalati tér’ és ’várakozási horizont’ - két történeti kategória. In: Reinhart Koselleck: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Atlantisz, Bp. 2003. 401-429; Kövér György: Emlékezet, dokumentum és a történeti tény. In: Kövér György: A felhalmozás íve. Társadalom- és gazdaságtörténeti tanulmányok. Új Mandátum, Bp. 2002. 397-401; Gyáni Gábor: A Kádár-kor a kollektív emlékezetben. In: Távolodások és közelítések. Rendszerváltás és Kádár-korszak. Szerk. Majtényi György-Szabó Csaba. ÁBTL, Kossuth, Bp. 2008. 61-74. 8 L. Életünk - történelem. Szerk. Bajor Nagy Ernő. Gondolat, Bp. 1978.; Az egykori döntéshozók írásai azért is tragikusak, mert végül rendszerint elmarad a tényleges számvetés, a „gyászmunka” elvégzése, marad a jól kontrollált apologetika, az aktív felejtés. L. például a szülőfaluban a „tsz-agitáció” személyes tapasztalatairól írtakat is: Keserű János: Parasztsorsforditók között. Nyers Rezső előszavával. Napvilág, Bp. 2007. 95-104. 9 Ennek historiográfiájáról írtam idézett 2012. évi könyvemben.
