Századok – 2015
2015 / 6. szám - MŰHELY - Rab Virág: Gerard Vesseringnek és kapcsolatainak szerepe az európai gazdaság újjáélesztésében, 1919-1925
GERARD VISSERING ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG (1919-1925) 1537 svájci, mind a német gazdaságra.64 Vissering ez alkalommal négy napig tartózkodott Svájcban és egy hétig Németországban, ennél rövidebb idő alatt ugyanis nem tudott volna annyi találkozót lebonyolítani és olyan mély párbeszédeket folyatatni német kollégáival, mint amennyire sort kerített. Ezek a kapcsolatok nemcsak neki, de Normannek is fontosak voltak, mivel mindketten tisztában voltak vele, hogy csak hiteles információkra támaszkodva tudják megérteni és befolyásolni a bonyolult gazdasági környezetet. Erre az útra nyúlik vissza a német szakemberek egy tágabb körének bevonása az európai rendezéssel kapcsolatos tárgyalásokba. Vissering Svájcból előbb Heidelbergbe, majd onnan Berlinbe utazott. Berlinben F. Urbiggal65 (Leszámítoló Társaság/Disconto-Gesellschaft, Berlin), Carl Wolperttel az említett berlini bank wiesbadeni fiókbankjának igazgatójával és F. Mackowskyval, hannoveri bankfiók-igazgatóval találkozott. Mivel éppen pincérsztrájk volt, ezért Urbig — akit Vissering már korábbról66 is ismert — segített neki szállást találni. Az Adlon Hotelben sikerült egy lakosztályt bérelniük, ugyanazt, amelyben Vissering egy évtizeddel korábban (1911-ben) a kínai kormány tanácsadójaként a Kínának nyújtandó hitelről és annak feltételeiről néhány amerikai, angol és német kollégájával tárgyalt. Vissering a megérkezését követő napon a német jegybank, Reichsbank elnökhelyettesével, Otto von Glasenappal67 találkozott, akit korábban Brüsszelben ismert meg. Megbeszéléseik során Vissering többször is hivatkozott a Bank of England kormányzójával való együttműködésére s a legutóbbi amszterdami találkozóra. Ezzel egy angol-német szakmai találkozó előkészítése lehetett a célja. Visseringnek a németországi útról szóló privát beszámolójából kiolvasható, hogy Norman kérte arra, hogy közvetítsen a németek felé. A holland bankelnök a helyzet nyújtotta lehetőségekkel maximálisan élve, szabadon döntött minden egyes szituációban, ami a két bankelnök egyenrangú partneri viszonyára utal. A németországi megbeszélések tárgya az angol és a holland bankelnököt egyaránt foglalkoztató kérdéskörök — a német valuta és a német bankok helyzete — voltak.68 64 Zürichben August Burckhardttal találkozott, aki 1915 és 1924 között a Svájci Nemzeti Bank igazgatóságának tagja és a bank elnöke volt és Johann Daniel Hirterrel a Svájci Nemzeti Bank tanácsának elnökével. 65 Franz Urbig (1864-1944), a Leszámítoló Társaság (Disconto-Gesellschaft) cégtársa Berlinben (1920-1929), a Reichsbank igazgatótanácsának tagja (1924-1930). A Brüsszeli Konferencián a valuta és árfolyam kérdését tárgyaló szakemberek között — Rodolphe Haller (Svájc) és Marcus Wallenberg (Svédország) mellett — az egyik legaktívabb; ezen till tagja volt a nemzetközi kereskedelem kérdését tárgyaló bizottságnak is. 66 1918. november 13-án a holland bankelnök táviratban kérte Urbigot, küldjön olyan képviselőt Hollandiába, aki tárgyalhat a németeknek nyújtott holland hitelek kiterjesztésének lehetőségeiről. Urbig személyesen utazott a helyszínre s 1919 folyamán kommunikációja a holland hitelezőkkel rendszeres és folyamatos maradt. Ez az eset rávilágít arra, hogy Vissering a német és holland pénzvilág között is közvetített informálisan. Euwe Jeroen i.m. 89. 67 Otto [Georg Bogislaf] von Glasenapp (1853-1928), a Reichsbank elnökhelyettese (1908- 1924). A brüsszeli konferencián a valuta és árfolyam kérdésének általános javaslatait megfogalmazó bizottság német tagja. 68 Érdemes megjegyezni, hogy 1921 folyamán a német kérdés és annak megoldása kapcsán Norman, mint magánember sokkal messzebbre elment, mint amit a Bank of England elvárt tőle. En-
