Századok – 2015
2015 / 6. szám - MŰHELY - Rab Virág: Gerard Vesseringnek és kapcsolatainak szerepe az európai gazdaság újjáélesztésében, 1919-1925
GERARD VISSERING ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG (1919-1925) 1529 mögött a vélekedés mögött két lényeges körülmény húzódhatott meg. Az egyik, hogy Hollandia kiterjedt nemzetközi kapcsolatai révén szorosan kötődött a világgazdasághoz. A másik újfent a korábbi tapasztalatok voltak. 1914 előtt ugyanis az aranystandard rendszer működésének legfőbb biztosítéka a nemzetközi kooperáció volt. Az együttműködést a nagy háború előtt az aranystandard középpontjában álló országok azért forszírozták, mert úgy gondolták, hogy a nemzetközi gazdasági rendszer kielégítő működése elengedhetetlen feltétele a stabil nemzetgazdaságoknak.35 Nem meglepő tehát, hogy Vissering az európai gazdaság háború utáni újjáélesztésének egyik legaktívabb képviselője lett. Nemzetközi szerepvállalása ebben az időszakban volt a legjelentősebb. Vissering a háború végén 53 éves volt, és hatalmas szakmai tudással és gyakorlattal rendelkezett, ráadásul tevékenységét elismerték nemzetközi szakmai körökben is. Miután az 1919 és 1925 közötti időszak részletes elemzése a dolgozat fő feladata, ezért itt annak vázlatos ismertetésétől eltekintek. Vissering a húszas évek végén is népszerű pénzügyi tanácsadó maradt. 1928 júniusában a török kormánynak adott pénzügyi útmutatást, 1931 májusában pedig a korszak egyetlen olyan bankjában — a Nemzetközi Fizetések Bankjában — látott el fontos funkciót (igazgatósági tag36), mely eredetileg a nemzetközi együttműködés intézményes kereteit lett volna hivatva biztosítani. Hazai tevékenységének legfontosabb mérföldköveit a következő sikerek jelentették: elhárította az 1920-as években fellépő holland bankkrízist, s mindent megtett a holland valuta aranyalapra való visszaállítása (1925) érdekében. A gazdasági világválság azonban Hollandiát is elérte, s miután a holland pénz az angol fonttal szorosan összekapcsolódott, emiatt a fontsterlinget érintő defláció a holland pénzre is hatással volt. 1931-ben, amikor a Bank of England letért az aranyalapról, az angolok nem tartották be korábbi ígéretüket, s emiatt a holland pénz és gazdaság súlyos veszteségeket szenvedett. Ez két következménnyel is járt: egyrészt Vissering és Norman, a Bank of England elnökének kapcsolata hidegebbé vált, másrészt, — mivel a holland bankelnök Hollandia veszteségeiért magát okolta — hozzájárult a bankelnökségről való lemondásához is. Vissering nemzetközi szerepvállalása, a Holland Nemzeti Bank igazgatása és a fent említett eredmények mellett, a Zuiderzee lecsapolása érdekében kifejtett tevékenységével szerzett hazai megbecsülést. Hollandiát északon és nyuga-35 Érdemes megemlítenünk, hogy az aranystandardhoz való visszatérés gondolata végül nem bizonyult eredményesnek. Ezt igazolta az a körülmény is, hogy a gazdasági világválság következményeit könnyebben vészelték át azok az országok, melyek az időközben - a ’20-as évek közepétől - helyreállított aranystandardról újra letértek. Az összefüggést a német származású amerikai Barry Eichengreen mutatta ki. Lásd: Barry Eichengreen: Golden Fetters. The Gold Standard and the Great Depression, 1919-1939. Oxford University Press, New York, 1992.; UŐ: Globalizing Capital. A History of the International Monetary System. Princeton University Press, New Jersey, 1996. 46. 36 Vissering 1931. május 18-tól töltötte be a tisztséget 1931. december 31-ig. A szervezet beszámolójában ebsmerően szóltak Vissering központi bankok közötti együttműködést szorgalmazó tevékenységéről. Bank for International Settlements, Second Annual Report April 1, 1931-March 31, 1932. Basle, 1932. 34.
