Századok – 2015
2015 / 6. szám - MŰHELY - Rab Virág: Gerard Vesseringnek és kapcsolatainak szerepe az európai gazdaság újjáélesztésében, 1919-1925
GERARD VISSERING ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG (1919-1925) 1527 lődését és értékrendjét meghatározta apja szerteágazó tevékenysége; apjához hasonlóan szívesen és önként vállalt társadalmi szerepet. Már egyetemi évei alatt újságcikkei jelentek meg aktuális társadalmi kérdésekről. Később a gazdasági és pénzügyi témákkal kapcsolatos nézeteit (főként az aranyalapra vonat - kozóakat) nemcsak a szűk szakma, de a társadalom szélesebb rétegei számára is kifejtette. Gerard több írásával is megszólította a széles közvéleményt: a modern értelemben vett holland pártrendszer kialakulása idején nőtt fel, éppen ezért tisztában volt vele, hogy a pénzügyi és gazdasági tervek sikere a szavazókon múlik. Protestáns szemléletéből is következett az autonómiához, az önkormányzatiság elvéhez való ragaszkodása. Külföldi levelezőpartnerei között is sok protestánst találunk, köztük Hegedűs Lóránt magyar pénzügyminisztert (1920-1921).30 Vissering már joghallgatóként (1884-1890) a diákönkormányzat lelkes képviselője, majd vezetője volt, akit már akkor elismert és kedvelt szűkebb és tágabb környezete. Ennek oka, hogy nagy figyelmet szentelt másoknak, diáktársait segítette céljaik elérésében, miközben saját elképzeléseit is megvalósította. Tizenkettedik gyermekként született, a népes családi környezet feltehetően hozzájárult ahhoz, hogy később is jól boldogult különféle közösségekben. 1890-ben A vasúti tarifák nemzetközi összehasonlító vizsgálata31 címmel írta meg doktori értekezését, melyben a holland, a belga, az osztrák és a magyar tarifarendszert hasonlította össze. Az egyetem után csak néhány évig dolgozott ügyvédként, mivel hamar rátalált az őt legjobban érdeklő területre, a bankügyre. Leidenből Amszterdamba költözött, ahol nem voltak ismerősei se a magánéletben, se a bankvilágban. Ennek ellenére meglepően gyorsan sikerült sok kapcsolatot kialakítania. Kortársai meg is jegyezték, milyen jó érzékkel teremtett alkalmat, módot új ismeretségek kialakítására, s azok fenntartására.32 Amszterdami működésének kezdetén már nős volt, 1891 augusztusában vette el a nemesi származású Maria Adrienne Sandberget, akitől egy fia és három lánya született. Karrierje gyorsan ívelt felfelé, előbb az amszterdami Értékpapír Kereskedelmi Társulat titkára (1895-1897), majd a fővárosi Takarékszövetkezet igazgatója (1897-1900), utóbb az Amszterdami Bank direktora (1900-1906) lett. 30 „Hollandia nagy jegybankjának elnöke Wyssering, akit Európa legnagyobb valutakapacitásának tartok, mert ő rendezte a kínai valutát, hozzám fordult és tanácsokkal látott el, figyelmeztetett arra, hogy mit csináljak, de nem egy rövid levélben, hanem tizenkétoldalas levélben, mert érezte, hogy a self-governementnek, az autonómiának, tehát protestáns gondolatnak az alapján próbálok valamit csinálni és mint protestáns, kötelességének tartotta, hogy nekem segítsen.” Hegedűs Lóránt-. Krisztus zörgetése. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaságban tartott előadás. In: Hegedűs Lóránt: A halhatatlanok útja. Singer és Wolíher Irodalmi Intézet R.-T. kiadása, Bp. 1926.; Hegedűs Lóránt és Gerard Vissering szakmai levelezéséhez lásd György Péteri-. Global Monetary Regime and National Central Banking. The Case of Hungary, 1921-1929. Columbia University Press, New York, 2002. 9-14. 31 Gerard Vissering: Personentarieven van spoorwegen. Stelsels en kritiek. Proefschrift. Doctor in de rechtswetenschap, aan de Rijks-Universiteit te Leiden, E.J. Brill, Leiden, 1890. 32 P[ieter] J[ohan] Cíonrad] Tetrode : Twintig groote Nederlanders. XVI. Mr. G. Vissering. Hét Leven, Amsterdam (1923:51. sz.) 1653-1655.
