Századok – 2015
2015 / 6. szám - MŰHELY - Rab Virág: Gerard Vesseringnek és kapcsolatainak szerepe az európai gazdaság újjáélesztésében, 1919-1925
GERARD VISSERING ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁG (1919-1925) 1525 kutatás jelenlegi fázisában — mindenekelőtt a relatív adathiány miatt — arra nincs lehetőségem, hogy pontos hálózati modellt készítsek, ezért a módszert mint megközelítési módot alkalmazom.20 A birtokomban lévő, hagyományos értelemben gazdag forrásanyag jelenleg biztonsággal arra elegendő, hogy felvázoljam Vissering kapcsolathálózatát és igazoljam annak jelentőségét a háború utáni gazdasági rekonstrukcióban. Munkám során használni fogom a módszer fogalmait és a hálózatok jellemzőit egyaránt. Kiindulópontom a hálózat általános értelmezése, mely szerint a hálózat meghatározott tulajdonságokkal rendelkező elemek (csomópontok) és az ezek között fennálló, meghatározott vonásokkal rendelkező kapcsolatok összessége. Ennek alapján Vissering személyes kapcsolati hálóját a következő vizsgálati szempontokra koncentrálva elemzem: először is kik alkották a hálózat csomópontjait, s ők milyen tulajdonságokkal rendelkeztek; másodszor mely kapcsolatok álltak fenn köztük, s mi jellemezte azokat. Ezekre a kérdésekre csak a Vissering által hagyott nyomok alapján lehet válaszolni.21 Források A Visseringtől származó és a róla szóló dokumentumokat két intézmény őrzi: az amszterdami Holland Nemzeti Bank és a hágai Holland Nemzeti Levéltár. Míg Vissering szakmai tevékenységének felvázolását az említett bank irattárából származó dokumentumok, addig személyiségének feltárását a Hágában őrzött források tették lehetővé. Mindkét intézményben találtam olyan dokumentumokat, melyek Vissering kapcsolatrendszerének feltérképezéséhez szolgáltattak információkat. A bankirattár privát dokumentumai közül azok voltak a legértékesebbek, melyek saját használatra készültek. Ezekben a „bizalmas” címkével ellátott beszámolóiban a bankelnök precízen feljegyezte, kikkel, hol és milyen célból találkozott. A leírások szerzőjük személyes benyomásait, az egyes partnerekre vonatkozó véleményét is tartalmazzák. Tanulmányom alapját négy releváns, Vissering által saját részre lejegyzett jelentés képezi. Az első egy terjedelmes leírás, amely nemzetközi szakemberek 1919 őszi amszterdami találkozóiról számol be.22 Ezekre az összejövetelekre Vissering otthonában került sor; s ezeknek a megbeszéléseknek az eredményeként született az a memorandum, amely életre hívta a Népszövetség égisze alatt megrendezett Brüsszeli Nemzetközi Pénzügyi Konferenciát. A második beszámoló 1921 őszének egy teljes hónapját kíséri nyomon, több mint harminc gépelt oldalon.23 Ebben Vissering svájci és németországi találkozóiról írt részletesen. A harmadik jelentésben (1925) egy fontos londoni találkozójának esemé-20 A módszerről és annak alkalmazási lehetőségeiről bővebben lásd: Bonnie H. Erickson: Social Networks and History. A Review Essay. Historical Methods 3. (1997: 3. szám) 149-158. 21 Fontos megjegyezni, hogy a kérdések megválaszolását jelen munkában kizárólag a rendelkezésemre álló elsődleges forrásokra korlátoztam, s hogy azok kiegészítését, esetleges korrekcióját nem tekintettem feladatomnak. 22 De Nederlandsche Bank, Archief G. Vissering (a továbbiakban: NBAVj 6. doboz, 94. dosszié. 23 NBAV 16. doboz, 57. dosszié.
