Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
150 BARATH MAGDOLNA mény mellett, hogy a szovjet fél tulajdonjoggal nem rendelkezik, az ingatlanokat csak bérleményként használja. Ugyanez vonatkozott a szovjet pénzügyi eszközökből épült létesítményekre, de azt elismerték, hogy ezekre az átadáskor a magyar félnek az amortizáció és a további felhasználhatóság figyelembevételével értékfizetési kötelezettsége van. A megbeszélések alkalmával külön munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata egyrészt a kompenzálás kérdésének vizsgálata volt, másrészt állást kellett foglalnia az állagmegóvás elmaradásának pénzügyi következményeiről.127 A gazdasági-pénzügyi kérdésekről különböző szinteken folytatott tárgyalásokra mindvégig rányomta a bélyegét a felek gazdasági ellenérdekeltsége. A szovjet fél a hazatelepítés költségeit a saját pénzeszközeiből létesített és ezért saját tulajdonuknak tekintett objektumokért kapott folyamatos magyar kifizetésekből, illetve az objektumok eladásából kívánta finanszírozni. A magyar fél egyszeri végelszámolásban gondolkodott — lehetőleg nullszaldós megoldásban — és kitartott azon álláspontja mellett, hogy a magyar területen létesített épületek és építmények tulajdonjoga a magyar államot illeti. (Ezzel szemben a moszkvai magyar nagykövetnek egy szovjet külügyi tisztviselő elmondta, tudomása szerint a szovjet fél birtokában olyan 1946-os és 1947-es adásvételi szerződések vannak a vita tárgyát képező magyarországi szovjet katonai objektumok egy részét illetően, amelyek egyértelműen bizonyítják a szovjet tulajdonjogot az objektumok földterületére is. „Annak idején ez a háborús jóvátétel részét képezte, s egyetlen felelős bíróság sem kérdőjelezné meg a szovjet tulajdonjogot, amennyiben az említett szerződéseket benyújtanák. Bízva azonban a megnyugtató rendezésben szovjet részről nem kívánják közzétenni ezeket a fontos iratokat.”128) Az alapvető érdekkülönbség miatt a tárgyalások kezdetén a felek szinte valamennyi lényeges gazdasági, pénzügyi, jogi kérdésben ellentétes álláspontot foglaltak el. Számolva ennek a helyzetnek esetleges kedvezőtlen külgazdasági kihatásaival, a magyar fél számára hasznosítható létesítmények bontásával, esetenként rombolásával, a csapatkivonás akadályozására vonatkozó burkolt szovjet célzásokkal, a magyarok számos kompromisszumot vállaltak a vitás kérdések megoldása érdekében. Az 1990. március 10-én aláírt magyar-szovjet csapatkivonási egyezmény végrehajtásával összefüggő gazdasági kérdésekről, a szükséges intézkedésekről az Országos Tervhivatal és a Honvédelmi Minisztérium közös előterjesztést készített a Minisztertanács számára. A csapatkivonás után és során a legnagyobb problémát az épületek, építmények átadása-átvétele, hasznosítása, értékesítése 127 Uo. 26/10-a/9-890 Emlékeztető a Magyar Köztársaság területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok tartózkodásával kapcsolatos pénzügyi, gazdasági kérdésekkel foglalkozó munkacsoport tárgyalásairól, 1990. február 28. Az 1989-ben lezajlott csapatkivonások után visszaadott létesítmények és épületek műszaki állapota alapján a magyar fél megállapította, hogy a szovjet fél — a bérleti díj fizetése kompenzálásaként szolgáló — állagmegóvási kötelezettségének teljes körűen nem tett eleget. Ez az egyezmény értelmében a bérleti díj egy része megfizetésének elmaradását jelentette. 128 MNL OL XIX-A-88 (2. d.) A moszkvai nagykövetség jelentése a szovjet csapatkivonással összefüggő kérdésekről, 1990. július 23.
