Századok – 2015
2015 / 6. szám - FIGYELŐ - Karády Viktor: Társadalompolitika és zsidó vagyon a Horthy-korszakban a soá-ig: Ungváry Krisztián könyve kapcsán
TÁRSADALOMPOLITIKA ÉS A ZSIDÓ VAGYON A HORTHY KORSZAKBAN... 1511 rom szobás lakásban mint keresztény pályatársai, az adózási jelzések szerint inkább két és félszer vagy háromszor többen fizettek közülük s értékben is ugyanannyiszor több adót minden adónemben. A budapesti zsidóság vagyoni és jövedelmi többletére vonatkozó becslések mértéke tehát megközelíti a túliskolázásra vonatkozó jelzések nagyságrendjét. Mindezeket az indikátorokat azonban bizton meg lehet a valóságban emelni pontosabb becslés érdekében, tudván, hogy a legnagyobb zsidó hátterű adófizetők nem jelentéktelen része — a Weiss Manfréd leszármazottak, a Chorinok, stb. — már nem zsidóként jelennek meg ezekben a felekezeti alapú statisztikákban. Már az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikonban külön cikkel szereplő nagypolgárok 20%-a sem volt zsidó hitközség tagja és ez vonatkozott az ott említett politikusok 41%-ára és az értelmiségiek 19%-ára - akik jórészt feltehetően a nagyobb adófizetők és a nagyobb lakásokban élők sorait dúsították. (Az összes bemutatott személyiség 16%-a volt átlagosan ’kitért’).10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 A módosabb ’kitért’ fővárosi zsidó lakók és adófizetők arányai az 1930-as években csak tovább emelkedhettek, hiszen az 1941-es népszámlálás már a teljes törvényesen zsidó minősítést kapó fővárosi lakosság 17%-át minősíti keresztény felekezetűnek.20 Felvethető persze, hogy a fővárosi zsidóság nem azonosítható az egész magyarországi zsidósággal, annak ellenére, hogy e korban — 1920-ban — népességszáma az összes felét közelítette meg s ez később csak az egyenlőtlen kitérési és kivándorlási mozgalommal csökkent. Nincs azonban olyan adat, ami arra utalna, hogy vidéken - ahol az egész szegényparaszti és proletársorsú bányász népesség, valamint az ipari proletáriátusnak is jelentős (bár kisebbségi) hányada élt (elenyésző zsidó részaránnyal) merőben más lett volna a helyzet. Sőt a vidéki városi közegben még olyan modernizációra és jólétre utaló jelzések is vannak, melyek egyes vidéki nagyvárosok zsidóságának jobb helyzetére mutatnak a budapestiekkel szemben is. Ilyenek például az elitiskolázás adatai. 1910-ben a Duna-Tisza közének önálló törvényhatósági jogú városaiban a 25-29 éves zsidó férfiak 37,5%-ának volt érettségije (Szegeden 40,1% !) — szemben az azonos korú katolikusok 5%-ával —, míg Budapesten 37,2% - szemben a katolikusok 10 Statisztikai értesítő, Budapest Székesfőváros statisztikai havi füzeteinek melléklete, 1944 február, 27. [A 10-18. jegyzet az előző oldal szövegéhez tartozik, tördelési okok miatt került ide! K.V] 11 Budapest Székesfőváros statisztikai évkönyve 1936, 69. 12 Statisztikai értesítő, Budapest Székesfőváros statisztikai havi füzeteinek melléklete, 1939 március, 42. 13 Uo. 14 Statisztikai értesítő, Budapest Székesfőváros statisztikai havi füzeteinek melléklete, 1939 április, 66. 15 Uo. 16 Statisztikai értesítő, Budapest Székesfőváros statisztikai havi füzeteinek melléklete, 1939 február, 18. 17 Uo. 18 Uo. 19 Teljeskörű felmérési eredmények Nagy Péter Tibor forrásösszegző publikációja alapján. L. Az 1929-ben kiadott Magyar Zsidó Lexikon személysoros adatbázisa, Budapest, Wesley János Lelkészképző Főiskola, 2011. 20 L. A zsidó népesség száma településenként (1840-1941), Budapest, KSH, 1993, 27.
