Századok – 2015
2015 / 6. szám - DOKUMENTUMOK - Gecsényi Lajos: Emigrációs útkeresések : A Magyar Nemzeti Bizottmány előtörténetéhez
A MAGYAR NEMZETI BIZOTTMÁNY ELŐTÖRTÉNETÉHEZ 1497 hogy a demokrata eszmékért személyes kockázatot vállalt magyar emigráns-politikusok komoly és eredményes működést tudjanak kifejteni, c) Minimális anyagi bázisról gondoskodni kell, mert e nélkül a Bizottmány munkája egy szűk körre korlátozódó elméleti tevékenység lesz. d) A külföldre szorult magyar tömegekről való rendszeres gondoskodás, hogy ne kallódjanak el és ne vesszenek el a nemzet számára. Erről a kérdésről minél előbb memorandumot kellene eljuttatni az U.N.O. megfelelő szerveihez és a demokratikus külhatalmakhoz, mert az ő segítségük nélkül ez a probléma nem oldható meg. - Személyes tapasztalatból tudom, hogy az Olaszországban élő cca. 2000 magyar olyan nyomorban van, hogy közöttük a bűnözők száma mind nagyobb lesz és 1-2 dollár értékért bármi szolgálatot hajlandók megtenni kommunista ágensnek. ad. 7.) A további munkaprogram függ a) a nemzetközi viszonyok alakulásától, b) a külhatalmak politikai támogatásának mérvétől, c) és a rendelkezésre álló anyagi eszközöktől. Legsürgősebb teendő annak megszervezése volna, hogy a Bizottmány az otthoni helyzetről pontos és tárgyilagos értesüléseket kapjon. ad 8.), 9.), 10.), 11.) Nem ismerem kellőleg a száműzött politikusok működését s így e tekintetben állást sem tudok foglalni. ad 12.) Az otthoni közvélemény mindenekelőtt a mostani állapotokat utálja s az emigrációt szintén abból a szempontból ítéli meg, hogy tud-e az segíteni a fennálló helyzeten és hogy mennyiben tudja előkészíteni egy jobb jövő útját. Külföldön történő hetyke kiállások tapasztalatom szerint inkább ellenszenvet váltanak ki, mondván, hogy „Könnyű kint szónokolni.” - Az egyes emigrációs csoportoknak egymás elleni áskálódásai szintén a legnagyobb averziót váltják kis az otthoni közvéleményben. ad 13.) A művelt rétegek tisztában vannak azzal, hogy a száműzött politikusok tevékenységének sikere szoros összefüggésben áll a nemzetközi helyzet alakulásával. Ezért inkább nemzetközi megbecsülés szervezésére alkalmas komoly munkát vár tőlük, mint felszínes propagandisztikus tevékenységet. ad 14.) Nehéz volna külföldről vezetni a politikai rendőrség által figyelt és sakkban tartott honi közvéleményt. Kétségtelen, hogy az emberek elkeseredését egy adott esetben konkrét célra kanalizálni lehetne. Azonban mindehhez szervezet kellene. Márpedig minden kívülről irányított szervezkedés az otthon maradt legértékesebb elemek létét veszélyeztetné. Ezért nagyon felelősségteljes lelkiismereti kérdés, hogy ezt mikor és miért szabad megtenni. ad 15.) Csakis a realitások vonalán. Az otthoni közvélemény úgyis túlságosan optimista, különösen az amerikaiaktól várható támogatás tekintetében. Illúziókat semmiképpen sem szabad táplálnunk. Egyetlen reális megvalósítható propaganda-munka lehet az otthoni közvélemény rádió útján való felvilágosítása a való helyzetről. Ebből a célból megfelelő összeköttetés volna kiépítendő elsősorban az amerikai és angol rádió-központokkal.
