Századok – 2015
2015 / 6. szám - DOKUMENTUMOK - Gecsényi Lajos: Emigrációs útkeresések : A Magyar Nemzeti Bizottmány előtörténetéhez
A MAGYAR NEMZETI BIZOTTMÁNY ELŐTÖRTÉNETÉHEZ 1495 Ián kellene mozognia, hogy az otthoni közvélemény a mai állapotot ne tekintse véglegesnek és így csak opportunizmusból minél kevesebb magyar álljon át a kommunista kisebbség — sajnos egyelőre növekvő — táborába. ad 16.) Mérsékelt nacionalizmus telítve demokratikus, szociális jelszavakkal. Keresztényi gondolatok propagálása. Gyakorlati síkon mozogni. „Nyugati demokrácia”, ebben bent foglaltatik minden. ad 17.) Ez már benne foglaltatik az előbbi pontokban, de mindenesetre a fennálló helyzethez kell mérni. ad 18.) A pártkereteket amennyire csak lehet ki kell kapcsolni. Mindent meg kell tenni, hogy külföldön egységes demokratikus gondolkodású réteg fejlődjék ki. Ahogy a pártpolitikának helyt adunk, megbontjuk az egységet és problémáink megoldása rendkívül nagy nehézségekbe fog ütközni. Ezt itten Németországban volt alkalmam megtapasztalni. Az otthoni pártkeretek fenntartását a Bizottmányban 1-1 taggal tartom képviselendőnek csak jelképesen. ad 19.) Bármennyire is előnyös lenne a központot Európában létesíteni (Magyarország közelsége, a magyarság zöme itten van) a jelen viszonyok között az Egyesült Államokat tartom célszerűnek. ad 20.) Fontosnak tartom, hogy a Bizottmány időnként személyes kapcsolatot vegyen fel az Európában lévő emigrációk (!) vezetőivel, pl. Párizsban, ami döntő fontossággal bír az ügyek vezetésénél és a magyarság megszervezésénél. A személyes kapcsolatokat semmi sem pótolja! 8-10.lap Hennyey sk. 5. Kertész István volt római magyar követ válasza ad 1.) Szükségesnek és sürgősnek tartom. Ennek azonban laza és rugalmas szervnek kell lennie, hogy a nemzetközi helyzet változásainak megfelelően át tudjon alakulni. ad 2.) Egy negatív és egy pozitív kritérium szem előtt tartását tartom szükségesnek. Negatív kritérium: semmiféle szerephez nem juthat a Bizottmányban és a mögötte álló mozgalomban olyan személy, aki bármilyen formában (náci, nyilas vagy kommunista) is az ötödik hadoszlop szerepét játszotta Magyarországon. Minden e téren tett engedmény alá ásná a Bizottmány erkölcsi tekintélyét. A megbocsájtás politikája majd annak idején érvényesülhet azokkal szemben, akik nem érdekből, hanem csak rövidlátásból szolgáltak idegen érdekeket, de ez nem mehet addig, hogy ma bármilyen politikai szerepet játszhassanak. Pozitív kritérium-, vezető szerep volna nyújtandó olyan politikusoknak, akik a magyar közvélemény széles rétegeit képviselik és lehetőleg hűen adják vissza a
