Századok – 2015
2015 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Keresztes András: "Tükör által ..." Nagy Töhötöm együttműködése az állambiztonsági szolgálattal
1472 KERESZTES ANDRAS Szolgálat ugyan ellátja fedőnévvel, de lehet, hogy Nagy Töhötöm erről nem is tudott: ő maga soha nem használt fedőnevet, ha jelentését aláírta, azt mindig a „rendes” polgári nevével tette. Annak ellenére, hogy hazatérését követően igen sok személlyel tartott élénk kapcsolatot, köztük számos olyannal, akik egyébként az állambiztonsági szervek célkeresztjében álltak, magyarországi személyekről nem Jelentett”. Feltételezhetően nem vállalt volna ilyen feladatot, de lehet, hogy ezt nem is kérték tőle. Amint Petrás Éva írásából is tudhatjuk, a titkosszolgálat célja az volt, hogy rajta keresztül dezinformálják a Szentszéket és Jezsuita Rend központi vezetését. Az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) fellelhető, Nagy Töhötömmel kapcsolatos anyag olyan terjedelmes és olyan érdekfeszítő, hogy bizonyosra vehető, a következő hónapokban, években többen is kutatni fogják. Éppen emiatt fontosnak tűnik, hogy felhívjuk a témát kutatók figyelmét egy nem elhanyagolható szempontra: Annak, aki időt és fáradságot nem sajnálva beleássa magát a témába, és nem csupán az ABTL-ben őrzött több száz oldalra rúgó dossziék tartalmával ismerkedik meg, hanem elolvassa a Nagy Töhötömtől származó és a róla szóló írásokat, elsősorban Nagynak az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött jóval terjedelmesebb hagyatékát, annak óhatatlanul eszébe kell hogy jusson Pál apostol sokat idézett mondásának parafrázisa: „most még csak tükör által homályosan látunk”, „most még töredékes a tudásunk”*. Hiszen amit Nagy Töhötöm életének utolsó másfél évtizedéről (1966-1979) tudunk, azt szinte kizárólag az állambiztonsági iratokból ismerjük. Vagyis csak egyfajta „tükrön” keresztül látjuk személyét és tevékenységét: az állambiztonsági iratok tükrén keresztül. Annak, aki szeretné megismerni az „igazi” Nagy Töhötömöt, számolnia kell azzal, hogy jelenleg nem tudható, mi van a „tükrön” túl: leginkább azt, hogy mit őrzött meg a Vatikáni Titkos Levéltár és a Jezsuita Rend központi levéltára Nagy Töhötöm tevékenységével kapcsolatban.5 Vagyis a kutatás jelen állapotában nem tudhatjuk, hogy Nagy Töhötöm utolsó másfél évtizedét „tükör által homályosan” megismerve helyes-e a kép, amely elénk tárul. Nemcsak az jelent nehézséget, hogy ez a „tükör” esetleg torzít (ami az állambiztonsági iratok esetében nem számít ritkaságnak), hanem az is, hogy egy tükrön keresztül csak azt ismerhetjük meg, amit a tükör is lát. Ami a tükör elől el van takarva, azt mi sem láthatjuk a tükörben. A dolgok jelenlegi állása szerin nem tudjuk, hogy amit Nagy Töhötömről e „tükrön” keresztül megismerünk, az torzítva vagy torzítatlanul, illetve teljesen vagy csak töredékesen mutatja-e be a valóságot. Nem tudjuk, képletesen szólva, hogy Nagy Töhötömnek volt-e „másik arca”, amit nem fordított a „tükör” felé. Lehet, hogy ez a tükör valóságnak megfelelő képet mutat, de az is lehet, hogy nem. Lehet, hogy Nagy Töhötöm pontosan azt a szerepet játszotta el, amit a „szervek” neki szántak, de lehet, hogy nem. Lehet, hogy tevékenysége kimerült abban, hogy a magyar állami szervek szája íze szerint informálja, pontosabban * 6 4 1 Kor 13,12 6 A Vatikáni Titkos Levéltár iratai jelenleg csak 1939-ig bezárólag kutathatók.