Századok – 2015
2015 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: Túlélés vagy megújulás? Himfy Ferenc káplán és a katolikus alsópapság szerveződései az 1940-es, 1950-es évek fordulóján
1460 VOLGYESI ORSOLYA aztán szintén a Bulányi-per vádlottjai lettek. Továbbá Bulányi debreceni csoporttagjai is megpróbáltak bekapcsolódni a munkáspasztorációba, sőt közülük többen is — felkerülve a fővárosba — az 1952 júliusában letartóztatott, majd kivégzett Sándor István szalézi szerzetessel is felvették a kapcsolatot Rákospalotán.51 Ami feltűnő, hogy a dokumentum a követendő minták között hazai előzményekre nem hivatkozott, e tekintetben a jelent valami radikálisan új kezdetének tekintette, amelynek előzményei nem találhatóak meg a magyar katolikus egyházban. A magyar püspökök közül is egyedül Bánáss Lászlót említik egyértelműen pozitív kontextusban, aki kisebbségi sorból érkezett és — véleményük szerint — a suhardi vonalat képviselte az itthoni katolikus egyházban.52 Ugyanakkor Bulányiék környezetében több olyan személy is volt, aki az 1945 előtti katolikus egyesületi-mozgalmi élet meghatározó alakja volt (Eglis István EMSZO, Jolsvai Hedvig DL, Ikvay László KIOE) így személyük, s az általuk képviselt szellemiség nyilvánvalóan hathatott és alakíthatta közös munkájukat.53 A Papi rekollekciós elmélkedésekben megfogalmazódó történelemszemlélet jellegzetességei már a dokumentum második egységében, az Elmélkedési anyag című részében olvashatóak: „sokszor az evilági köztörténet katasztrófáiból bontakozik ki az Isten Országa fejlődése, máskor pedig az u.n. aranykorok 51 ÁBTL 0-11959/11 Lombardisták. Minderre Bulányi így emlékezett vissza:„Egy alkalommal találkoztam Sándor Pistával is. Szaléziánus dolgozó testvér, szerzetes volt ő Rákospalotán a Klarisszeumban. A debreceniek utat találtak hozzájuk. A Kolakovics-féle munkásfiú és munkásleány csoportok folytatásai: Orth Miska, az asztalos, aki majd szakérettségi után egyetemre került és mérnök lesz. És Szabó Magdi, egy tündérszép szőke leány, aki majd a felesége lesz. És besegítettek nekik Bigi (Balássy Géza) és Berényi Dini. Ók is jártak Rákospalotára. Sándor Pista nagymenő volt. Sokszorosította brosúráinkat, amiket mi csak gépelni mertünk. Amikor a munkás-fiataljait elviszik katonának és kék ávóssá teszik őket (palotaőrök, akik majd vigyáznak az ávó rabjaira), akkor is vissza-visszajárnak Pistához. Papokat a kommunisták csak agyonverik, tárgyalásos akasztás nem lehet a sorsuk. De Pista nem pap, csak dolgozó szerzetestestvér, őt nyugodtan fel lehet akasztani: 1953 június 28-án 21 óra 10 perckor hajtották végre a halálos ítéletet. Nem akarom elvitatni őt a szaléziánus testvérektől. De a Bokornak is ő az első vértanúja. Egy hónappal korábban viszi el őt az ávó, mint minket...” http://www.bulan3d.hu/images/onrajz/aki_dudas_akar_lenni_i5.pdf (Letöltés ideje: 2015. június 17.) 52 A „suhardi vonal” kifejezés (utalva Párizs érsekének, Emmanuel Célestin Suhardnak a tevékenységére) minden bizonnyal Bánássnak az egyház szociális tanításával s különösen a munkáskérdéssel kapcsolatos elkötelezett álláspontjára vonatkozik. L. erről Petrás Éva írását: „Clara pacta, boni amici” - Bánáss László veszprémi püspök 1946 karácson)d körlevelének háttere http://baran kovics.hu/cikk/clara-pacta-boni-amici-banass-laszlo-veszpremi-puspok-1946-karacsonyi-korlevelenekhattere (Letöltés ideje: 2015. október. 10.) 53 Az 1945 előtti katolikus mozgalmak és egyesületek hatása a háború után megalakuló kisközösségekre még további vizsgálatot igényel. A két világháború közötti katolikus megújulási törekvések továbbélésére — Vida István szerint — az 1956-os felkelés iránya, tartalma és méltósága adott kellő bizon3dtékot. Vida István: Egy korszak mérlegéhez. In: Éélbemaradt reformkor. Miért maradt el az ország keresztény humanista megújulása? A Katolikus Szemlében megjelent tanulmányok gyűjteménye. Róma 1990. 9-18. A hivatkozott hely: 15-16. Mezey András már idézett disszertációjában a következőképpen fogalmaz: „Mindezt figyelembe véve az 1946-os feloszlatásnak áldozatul eső egyesületekre, vagy abból egyelőre kimaradt hitbuzgalmi csoportokra úgy fogok hivatkozni, mint előzménytörténetre, hiszen nagyon sok közvetlenül utánuk megjelenő bázisközösség nemcsak szellemiségében, de sokszor tagságában is kontinuitást mutatott fel velük.” Mindezek mellett is a szerző Bulányi első debreceni kiscsoportjait tekinti az első igazi magyarországi bázisközösségeknek. Mezey A.: Katolikus kisközösségek i. m. 10.
