Századok – 2015
2015 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Völgyesi Orsolya: Túlélés vagy megújulás? Himfy Ferenc káplán és a katolikus alsópapság szerveződései az 1940-es, 1950-es évek fordulóján
KÖZLEMÉNYEK Völgyesi Orsolya TÚLÉLÉS VAGY MEGÚJULÁS? Himfy Ferenc káplán és a katolikus alsópapság szerveződései az 1940-es, 1950-es évek fordulóján Himfy Ferenc rákoskeresztúri káplánt 1958. március 19-én este állították elő, majd másnap előzetes letartóztatásba helyezték.1 Az őrizetbe vételi határozat szerint, amelyet Gressa István, a BM egyházi reakcióval foglalkozó (II/5-c) alosztályának rendőrnyomozó főhadnagya készített, Himfy Ferenc csoportvezetőként részt vett az 1952 augusztusában letartóztatott, majd életfogytiglanra, illetve 15 éves börtönbüntetésre ítélt Bulányi György és Juhász Miklós piarista paptanárok által vezetett ifjúsági szervezkedésben.2 3 Ezen tevékenységéért bírósági úton akkor nem vonták felelősségre - áll a dokumentumban. Az 1956. októberi „ellenforradalom” idején kiszabadult Bulányival és másokkal megbeszélést folytatott az illegális ifjúsági szervezkedés újraindításával kapcsolatban, valamint 1956. október 31-én részt vett a budapesti papok forradalmi nagygyűlésén.' Az „ellenforradalom” alatt és azt követően különböző brosúrákat, „ellenforradalmi” beszédeket sokszorosított saját írógépén, s ezeket a dokumentumokat terjesztette is. Továbbá tudomással bírt az 1957 márciusa óta bujkáló Bulányi György és Juhász Miklós tartózkodási helyéről, és részt vett a fenti két személy országból való kiszöktetésének előkészítésében és megszervezésében. A rendelkezésre álló adatok szerint Bulányival és Juhásszal együtt ő maga is el akarta hagyni az országot. A Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályá-1 Himfy Ferenc (1914-2001) Budapesten született, tanulmányait a Zrínyi Miklós Gimnáziumban végezte, s diákként bekapcsolódott a Regnum Marianumhoz köthető cserkészmozgalomba. A Váci Szemináriumban tanult, 1940-ben szentelték pappá. 1940-1944 között Abonyban káplán, 1944 májusától 1945 májusáig alapító lelkész Soroksár-újtelepen. 1945 májusában Kiskunfélegyházára került, ahol hitoktató és káplán volt. 1951 decemberétől 1957 szeptemberéig káplán Kispesten a Jézus Szíve plébánián, majd 1958 márciusáig Rákoskeresztúron. 1957 márciusában őrizetbe vették, de hamarosan szabadon engedték. 1958. március 19-én ismét előállították, 1958 novemberéig előzetes letartóztatásban volt, majd közbiztonsági őrizetbe került Tökölre, innen 1959 júniusában szabadult. 1964 és 1967 között Szentesen káplán, 1967 és 1970 között Tiszavárkonyban, majd 1970 és 1995 között Szolnokon a Jézus Szíve templomban plébános. 2 1957 decemberétől a BM II. főosztály 5. osztálya foglalkozott elsősorban a belső reakció elhárításával, az egyházakkal szembeni állambiztonsági munkát a II/5-c alosztály végezte. Vörös Géza: Egyházak az állambiztonsági dokumentumokban. In: Csapdában. Tanulmányok a katolikus egyház történetéből, 1945-1989. Szerk. Bánkuti Gábor-Gyarmati György. Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - L’ Harmattan Kiadó, Bp. 2010. 281-333. 3 A nagygyűlés jegyzőkönyvét 1. ÁBTL 3.1.9.-V-146695/1 Wemer Alajos és társai
